Függőhid,
Függőhid, az olyan vashid, amelynek hidaló (teherviselő) főalkatrészeit magas pillérek (pilonok) között kifüggesztett és végeiken szilárd pontokhoz megkötött (lehorgonyzott) láncok, kabelek s rácsos tartók képezik, melyek a végső támaszpontokra (a lehorgonyzásokra) mindig befelé a nyilás felé irányuló ferde erőket gyakorolnak.
)
A new-york-brooklyni hid.)
A budapesti lánchid.
A legegyszerübb és legrégibb fajtáját a F.-aknak a lánchidak képezik, amelyeknél lemezvas tagokból összetett láncokra van a hidpálya felfüggesztve. A láncok a pillérek tetején megszakítás nélkül átmennek, vagyis az egyik parti lehorgonyzástól a másikig egy darabból vannak. A hidpálya felfüggesztése a láncokat összefüző csapszegekre történik az u. n. függővasakkal. Ezen rendszernek leghiresebb és legsikerültebb példánya az 1839-1849. épült budapesti lánchid (l. a képmelléklet), amely máig is a világ legszebb hidjai közé tartozik. Középnyilása 202,5 m., mindegyik oldalnyilása pedig 86,75 m., ugy hogy a hid hossza (a hidfők között) 375,55 m. A két mederpillér közül a pesti part felé esőnek alapfeneke 7,27 m.-rel, a jobbpartiénak pedig 12,64 m.-rel van a Duna 0 viz szine alatt. A pillérek teteje 36,35 m. magasságban van 0 fölött, ugy hogy a balpart felé eső pillérnek összes magassága az alapfenéktől a tetejéig 43,62 m., a jobbpartié pedig 49 m. (A lánchid építésére és szerkezetére vonatkozólag v. ö. a hid tervezőjének, Clark Tierney Vilmosnak angol munkáját: Suspension Bridge across the River Danube... London 1852-53. A láncok lehorgonyzásáról és a hidnak mai állapotáról pedig: Természettudományi Közlöny 1894. évfolyam 122. old.). A létező lánchidak közül a nyilás nagysága tekintetében csupán egy hid előzi meg a budapestit s ez az Angolországban Bristol mellett épült Clifton-hid, mely 214 m.-es nyilással hidalja át az Avon folyót (épült 1814). - A kábelhidak lényegileg csupán abban különböznek az előbbiektől, hogy a láncok helyett vastag drótkötelek (l. o.), kábelek hordják a hidszerkezetet. Számos nagynyilásu hid épült ezen rendszer szerint Franciaországban és Amerikában. Legnevezetesebbek a Roebling építette óriás kábelhidak. Igy az 1851-55. épült (vasuti) Niagara-hidnak 250 m., az 1867. befejezett közuti Ohio-hidnak (Cincinnati) 332, a New-York és Brooklyn között (1873-83) épült East-River hidnak pedig 486,5 m. nyilása van. Ez utóbbi hid (l. a képmellékletet) a világ legnagyobb F.-ja s egyike a legmerészebb mérnöki alkotásoknak. A hidszerkezetet négy 40 cm. átmérőjü acél kábel hordja, melyek mindegyike 6289 párhuzamosan futó horganyzott drótszálból áll (az egyes drót vastagsága 4,3 mm.) A hidszerkezet alsó vonala a középen 41,2 m. magasságban van a tengerszoros legmagasabb vizállása felett, ugy hogy a legnagyobb tengeri vitorlások is elhaladhatnak a hid alatt. A kábelnak előnye a lánc fölött a drótnak rendkivül nagy szilárdságában rejlik; mig ugyanis a jó minőségü hengerelt vasnak szilárdsága mintegy 4000 kg. (pro cm2), a hengerelt acélé pedig 6000 kg., addig a vasdróté 6000-8000 kg., az acéldróté pedig 12-14,000 kg., ugy hogy vmely kábel szilárdsága mintegy kétszeresére tehető a vele egyenlő keresztmetszet területü hengerelt vas (ill acél) láncénak. Kábellel tehát sokkal nagyobb nyilások hidalhatók át, mint lánccal.
1. ábra. Függőhid.
Az összes régibb keleti lánc- és kábelhidaknak (tehát a létezők tulnyomó részének) az a hiányuk, hogy szerkezetük nem merev, mozgó megterhelés alatt könnyen alakváltozást szenved s mozgásba (lengésbe) jő. Minthogy ugyanis a pályaszerkezet a függővasak által közvetlenül van a hajlékony láncokra (kábelekre) felfüggesztve, ezek forgalom alatt a folyton változó tehereloszlásnak megfelelően más-más alakot (egyensulyi helyzetet) törekszenek felvenni, egyes helyeken sülyednek, másutt emelkednek, miből az említett lengések keletkeznek. Ezenkivül a vizszintes erők (szélnyomás) ellen sincsen elég merevségük e hidaknak. Ezért manapság már nem is építik a F.-akat a fentiek szerinti hajlékony szerkezettel, hanem mindig merevítve. A merevítés egyik módját az 1. ábra mutatja. A kábelre (láncra) az A-B rácsos gerendatartó van felfüggesztve, melynek az a feladata, hogy a nem egyenletesen eloszló (koncentrált) helyi megterheléseket lehetőleg egyenletesen eloszlassa a láncnak egész hosszára s ezáltal ennek alakváltozásait s az ebből eredő lengéseket mérsékelje. Az ujabb amerikai kábelhidak mind ilyen, gerendatartókkal merevített F.-ak (A képmellékleten a merevítő gerendatartók világosan kivehetők). A Budapesten építendő eskütéri és fővámtéri Dunahidak terveire 1893. kiirt nemzetközi versenypályázaton ezen rendszerhez tartozó F.-tervezet nyerte el az első dijat. Egy másik módja a merev F.-ak szerkesztésének abban áll, hogy valamely rácsos tartót függesztenek ki a pillérek között. Ezek a rácsos F.-ak. Ugy is alakítják a függő rácsos tartót (l. 2. ábra), hogy annak alsó övét a) vizszintesbe (v. a pályát követő ivezetbe) fektetik, a felső övet b) pedig függő parabola szerint alakítják s e kettőt rácsozattal egymással összekötik. A felső övet, minthogy csak huzásra van igénybe véve, gyakran láncból vagy kábelből is készítik, s rendesen nemcsak a pillérek tetején, hanem a nyilás közepén is csuklót alkalmaznak. Az ábra a Frankfurt és Sachsenhausen közötti Main-hidnak képe.
2. ábra. Függőhid.
