Franck
Franck, 1. Adolf, francia filozofus, szül. Licourtban 1809 okt. 9. Nancyban és Toulouseban tanult, 1840. a filozofia tanára lett a párisi Charlemagne-kollégiumban, 1844. az Institut tagja és a College de Franceon az ókori nyelvek tanára, 1852. u. o. a természet- és népjog tanára lett. Főbb művei: La Kabbale, ou la philosophie religieuse des Hébreux (Páris 1843. 2. kiad. 1889); Le communisme jugé par l'histoire (1849, 3. kiad. 1871); Reformateurs et publicistes de l'Europe (2 köt., 1863-1881); Philosophie du droit pénal (1864, 2. kiad., 1880); La philosophie mystique en France a la fin du XVII-e siecle (1866); Moralistes et philosophes (1871, 2, kiad., 1874); Philosophie du droit civil (1886). Különösen fontos Dictionnaire des sciences philosophiques (6 köt., 1843-49; 2. kiad. 1875) c. műve, melyet több tudós és tanár közreműködésével adott ki. Régóta egyik szerkesztője a Journal des Debats-nak. 1888. a Paix sociale c. folyóiratot alapította meg, mely különösen az ateizmus ellen irányult.
2. F. (Frank) János, német költő, szül. Gubenben 1618 jun. 1., megh. u. o. mint polgármester 1677 jun. 1-én. Munkái: Geistlicher Sion (Guben 1672); Geistliche Lieder (Grimma 1846), több darabja fenmaradt a német énekes könyvekben.
3. F. János Farkas, német orvos és zeneszerző, szül. valószinüleg Hanburgban 1640., ahol 1678-tól 1686-ig számos operáját nagy tetszéssel adták elő. Minket magyarokat különösen azért érdekel, mert ő volt, hazánkfiával, Cousser Zsigmonddal (l. o.) a német opera megalkotója, valamint az első magyar tárgyu operát Attilá-t ő irta. 14 operájának a cime a következő: Michael és Dávid, Perseus és Andromeda, Makkabäusok anyja, Cleneas, Don Pedro, Jodelet, Semele, Hannibal, Charitine, Diocletianus, Attila, Vespasianus, Kara Mustapha. F. 1687. Spanyolországba ment, hol kiváló orvosi tudományáért és zenei képzettségéért II. Károly király kedveltje lett, miáltal az udvari párt gyülöletét magára vonta, s állítólag mérgezésnek esett áldozatul. Operáiból csak egyes részek jelentek meg nyomtatásban, továbbá szonáták 2 hegedüre és Basso Continuo-val, ez utóbbik Rogernél Amsterdamban.
4. F. Lajos, német veterinárius, szül. Moggerben (Meiningen hercegségben) 1834., megh. Münchenben 1884 ápr. 4. Münchenben és Würzburgban állatorvostant tanult, 1854-64. mint állatorvos működött, 1864. a müncheni állatorvosi iskolán tanító, 1878. igazgatója lett. 1883. a müncheni orvosi kar tiszteletbeli doktorrá avatta fel. Művei: Handbuch der Anatomie der Haustiere (2. kiad., Stuttgart 1883); Handbuch der Tierärztlichen Geburtshilfe (Berlin 1876). 1875 óta Bolingerrel együtt a Deutsche Zeitschrift für Tiermedizin und vergleichende Pathologie-t adta ki.
5. F. Sebestyén, L. Frank.
