Fraktura
Fraktura (lat.) a. m. törés; a könyvnyomdászatban az u. n. német betüket élesen megtörött sarkairól igy nevezik, megkülönböztetésül a római vagyis antiqua betüktől. Dürer Albert, Rockner Vince, I. Miksa császár titkára s Neudörfer János voltak ennek a betüjellegnek megteremtői. A F. betüket a német könyveken kivül a dán, norvég, finn, lett, észt, föhri, izlandi és részben a svéd munkákhoz is használják, de az ujabb időben mindinkább kiszorítják őket a tetszetősebb antiqua betük. Magában Németországban a tudományos könyveket nagyrészt antiqua betükkel szokták nyomtattatni s leginkább csak az ujságokban, iskolai könyvekben és szépirodalmi művekben tartották fenn a frakturát.
