Forradalmi törvényszék
Forradalmi törvényszék (Tribunal révolutionnaire), rendkivüli törvényszék, melyet a rémuralom emberei Robespierre terve szerint 1793 márc. 11. Párisban oly célból állítottak fel, hogy annak közreműködésével bárkit halálra itélhessenek, ki a forradalmat ellenzi. Mint birák a konvent által kinevezett esküdtek szerepeltek, e minden humanitásbl kivetkőzött emberek, kik néhány hónap alatt 2774 embert juttattak a guillotine alá. Az esküdtek, birák, vádlók mind Robespierre és társainak teremtményei voltak s minden tanuvallomást mellőzve, sommás uton bántak el a vádlottakkal. A párisi F. mintájára csakhamar vidéken is alakultak hasonló törvényszékek, melyek kezdetben Tribunal criminel extraordinaire, majd a girondisták bukása után Tribunal revolutionnaire nevet vettek fel. Robespierre bukása (1794 jul. 28) a F.-et mérsékletre intette; 1795 máj. 7. 15 biráját és Fouquier-Tinville államügyészt érte utól a nemezis, kiket e napon kivégeztek. Ezzel a F. megszünt; május 23. a konvent haditörvényszékké alakította át s azontul csak katonai büntények felett mondott itéletet. A F. történetét megirták Campardon (1866), Berriat Saint-Paix (1868) és legterjedelmesebben Wallon (1880-82, 6 köt).
