Földesuri jog
Földesuri jog. A németországi protestantizmus küzdelmeiben kifejlődött jogi elv: Akié a föld, azé a vallás is, cujus regio, ejus religio. Ezt az ugynevezett F.-ot még inkább kifejtette és megerősítette az ágostai vallási békét létrehozott ágostai birodalmi gyülés (1555), ahol törvényileg kimondatott, hogy a fejedelmek szabadon választhatnak a kat. és az ágostai hitvallás között, az alattvalók pedig tartoznak a fejedelem vallását követni, ha pedig nem akarnák követni, becsületük, javaik és szabadságuk veszélyeztetése nélkül szabadon kiköltözködhetnek azon tartományból. Ezen F.-ból fejlődött ki a német protestáns fejedelmeknek cézár-pápasága, vagyis az egyház kormányzatában élvezett korlátlan hatalmuk, melynek, vagy más néven az u. n. területi rendszernek Thomasius lipcsei nagyhirü jogász lépett fel később fővédelmezőjeként. Magyarországon az egyházi téren az 1681-ki soproni országggyiilés XXV. t.-c.-e tette emlékezetessé a F.-ot, kimondatván azon törvénycikkben, hogy a protestánsok szabadon gyakorolhatják vallásukat az országban, de a földesurak jogainak épségben tartása mellett - salvo tamen jure dominorum terrestrium; de hogy ezen F. alatt mi értendő, azt a törvény nem fejtette ki, igy azután több mint félszázadon keresztül egyes tulbuzgó kat. földesurak ezen záradékra támaszkodva követtek el olyakat, melyeket a protestánsok erőszakoskodásnak tekintettek.
