Felségsértés
Felségsértés. Régi hazai jogunk szerint az államkötelék elleni büntettek köréhez tartoznak: 1. a F. v. felségárulás v. pártütés, crimen laesae Majestatis seu perdriellonis; 2. a hütelenség, nota infidelitatis. A magyar btkv. az elnevezést (F. és hütelenség) megtartotta, azonban lényegesen eltérő tartalommal. Régibb jogunk szerint a F.-nek esetei a következők voltak: a) összeesküvés az ország (Conspiratio in regnum); b) összeesküvés a király, nevezetesen épsége és méltósága ellen (C. contra regis salutem aut dignitatem); c) ennek megkisérlése (si quis conspirare aliquid tentaverit); d) ily merényletben közremüködés, egyetértés (aut tentanti scienter consenserit); e) a F. feljelentésének elmulasztása biztos tudomás és bizonyíthatás esetében (vel siquis hujusmodi aliquem noverit et probare valens non indicaverit); f) a király élete elleni törekvés; g) személyének tettleges bántalmazása; h) tartózkodási helyének erőszakos megtámadása; i) belháboru támasztása. Az 1715. XLIX. t.c. az i.p. alapján a belháboru fejeit, Rákóczit és Bercsényit F.-ben (in nefando atrocis Perduellionis Crimine) bünösöknek mondta ki. A többi esetek az 1715. VII. t.c. (de Casibus Criminis laesae Majestatis) s az abban idézett régibb törvények (Szt. István II.35. 51., Kálmán II.6.) alapján. A F. büntetése a halál volt, s a bünös osztályrészére eső, valóságos tulajdonában levő ingó s ingatlan javainak elkobzása. Sőt az 1715. IX. t.c. a vagyon elkobzást még az ártatlan gyermekek részére is kiterjesztette, a törvény indokai szerint azért: «quo vero a crimine laesae Majestatis, patres, metu poenae, etiam in filios ex amissione Portionum suarum redundantis, magis, quam propriae intitu, absterreantur; hocque execrandum et abominabile malum eo magis vitetur», mely szigort csak az 1781. LVI. t.c. szüntette meg. A halálbüntetést régebben kerékbetöréssel s nem ritkán más sulyosbításokkal hajtották végre s tagadhatatlan, hogy a büntetés nem egyszer jellegéből kivetkőzve, a bünös ártatlan hozzátartozóit sem kimélő bosszuvá fajult.
A magyar btkv. szerint a F. az állam, illetőleg ennek leglényegesebb alkatrészei megsemmisítésére irányult erőszakos merénylet. Ezek a leglényegesebb alkatrészek: I. az uralkodó, II. az alkotmány, III. a terület. I. A F.-t, melynek tárgya az uralkodó, az követi el: 1. aki a királyt meggyilkolja, szándékosan megöli v. ezeknek a cselekményeknek valamelyikét megkisérli; 2. aki a király testi épségét megsérti v. őt az uralkodásra képtelenné teszi; 3. aki a királyt az ellenség hatalmába adja, az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, v. személyes szabadságától megfosztja; 4. az előbbi 2 pontban meghatározott cselekmények valamelyikét megkisérli. Büntetés az 1. pont esetében a halál, a 2. és 3. pont esetében életfogytig tartó, a 4. pont esetében 10-15 évig terjedhető fegyház. II. Az alkotmány védelmében F.-t képez: 1. a trónöröklés törvényes rendjének; 2. a magyar állam alkotmányának, a magyar államot képező országok közt fennálló államközösségnek, a magyar állam és az osztrák-magyar monarkia másik állama között fennálló kapcsolat erőszakos megváltoztatására közvetlenül irányzott merénylet. Büntetése 10-15 évig terjedhető államfogház. III. A terület védelmében F. minden oly merénylet, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy a magyar államnak v. a monarkia másik államának területe erőszakkal idegen uralom alá jusson, v. azon államtól, amelyhez tartozik erőszakkal elszakíttassék. Büntetése életfogytig tartó fegyház. Büntetés tárgyát képezik továbbá a F. ekövetésére irányzott szövetség, amely létrejött, mihelyt két v. több személy a F. elkövetését közös egyetértéssel elhatározza, sulyosabb büntetési tétellel arra az esetre, ha a szövetségen felül előkészületi cselekmény is elkövettetett; 2. az I. alatti F. elkövetésére szövetkezés nékül tett előkészület; 3. F. elkövetésére intézett egyenes és nyilvános felhivás. A nyilvánosság alatt irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése v. közszemlére kiállítása is értetvén; 4. a F. feljelentésének elmulasztása, kivéve ha a célba vett büntett abbanhagyatott. De valamint a büntetendőség határai a F.-nél tovább terjednek mint más büncselekményeknél (a szövetség, s az előkészületi cselekményeknek büntetendősége), ugy tágasabbak a büntetlenség határai is. A F. büntethetősége megszünik a cselekmény felfedezése előtti önkényes elállás s a káros következményeknek önerejéből v. a hatóságnak történt feljelentése folytán történt elhárítása esetében. A főbüntetésen felül a hivatalvesztés s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó. A király iránt tartozó tiszteletnek megsértése nem F., hanem királysértés; a királynak tettleges bántalmazása, amennyiben I. szerint nem képez F.-t, mint királybántalmazás büntettetik. L. Királysértés.
