Fédák
Fédák Mihály, ezredes, szül. Jászón 1749., megh. Gyulafehérvárott 1804 jun. 7. Midőn I. Napoleon 1797. Mantova megadása után Karintiába nyomult és Masséna előhada megszállotta Tarvis-t, Károly főherceg az Erdődy-huszárezredet (most IX.) bizta meg azzal, hogy a Masséna előhadát Tarvisból kiüzze. F. alezredes, ki már 1789 szept. 10. Belgrád ostrománál kitünt, önként jelentkezett a feladat végrehajtására és márc. 22. hajnalban a franciákat Tarvisból csakugyan megszalasztotta. Márc. 23. azután Masséna maga érkezett Tarvis alá, melyet egész hadával megtámadott, de a huszárcsapat hősi ellenállása folytán (600 emberből elesett 527) kudarcot vallott és csak a következő napon tudta a helységet hatalmába keríteni. Ez alkalommal a franciák Károly főherceget körülfogták és F.-nak csak nagynehezen sikerült őt kiszabadítani és azután, noha lovát lelőtték, sok sebtől vérzett és már csak 6 huszár élt az ő emberei közül, a főherceget mindaddig földte, mig ez elmenekült. Maga F. pedig ájultan a franciák fogságába esett. A hadi fogságból kicserélés utján szabadult ki s visszatértekor Károly főherceg sajátkezü oklevélben mondott neki hálát vitézségeért. Egyuttal F. a Mária Terézia rendet kapta, de sebei következtében hazatérni volt kénytelen. Később Gyulafehérvár parancsnoka lett (Hadtörtén. Közlem., II. 1889. 694.).
