Falanx
Falanx (gör.) a. m. tag, sor, eredetileg a görögöknél a nehéz gyalogság bármely zárt csatarendjének neve. A lakedemoniai (spártai) F., melyből a görögöknél a F. későbbi formái fejlődtek ki, a spártaiak népéletének volt jellemző képviselője. Hat morából állott (a polemarkosz vezérlete alatt), mely 4 lochoszra oszlott (a lochagosz vezérlete alatt); a lochosz ismét 2 pentakosztiából (a pentakostarkosz vezetése alatt), ez meg 2 enemotiából (az enetomarkosz vezérlete alatt) állott. Az első morát nemesség, a többi ötöt a komáknak (kerületek) megfelelőleg polgárság alkotta. Eleinte 6, később 8 harcos képezett egy állást. II. Fülöp utánozta ezt a F.-t; nála 16, olykor 32 harcos képezett egy zömök hadállást. A csapat neve lochosz volt, 4 lochosz (64 katona) egy tetrarkiát, 4 tetrarka (256 katona) egy szintagmát, 4 szintagma (1024 katona) egy kiliarkiát, 4 kiliarkia (4096 katona) egy falangarkiát, illetőleg taxist tett ki. Ezeknek a sztrategos palangarkosz volt a parancsnokuk. Fülöp F.-a négy ilyen taxisból állott. Nagy Sándornak 6 F.-a volt, melyek mindegyike 3000. Makedonia különböző tartományaiból táborozott harcosból állott. Vezetőik a taxiaharcosok és sztrategák voltak.
