Faj
Faj (species), tágabb értelemben az oly fogalom, melynek körében más fogalmak foglaltaknak. Ez utóbbiak amazzal szemben kisebb körüek, alá rendeltek, amaz pedig ezekkel szemben nagyobb körü, fölé rendelt. Az alárendeltség e viszonyát e két kifejezés jelzi: nem (genus) a felsőbb fogalom, faj az alsóbb. Kivételt tesznek: a legfelsőbb fogalmak, vagy fogalom, mely nem lehet faj és a legalsóbb fogalmak, melyek nem lehetnek: nem. Ily legalsóbb fogalmak az egyedi fogalmak. - Faj alatt az állatok rendszertanában mindazokat az egyéneket értjük, amelyek fontosabb jellemeikben egymással annyira megegyeznek, mintha egyazon anyától származnának. A mai felfogás szerint a fajok nem abszolute változhatatlanok, hanem idők folytán különböző, részben még ki nem derített okok befolyása alatt oly változásokat szenvednek, amelyek következtében belőlük uj fajok keletkeznek. L. Darvinizmus és származási elmélet. - Faj a botanikában mindazon növényindividuumok összege, amelyek állandó és jellemző bélyegeikre nézve egymással annyira megegyeznek, mint azok, melyek egy tő magvából származnak. A növények bélyegei v. nem állandók és át nem örökölhetők, v. pedig a legkülönbözőbb tenyészeti viszonyok között is állandók és magról átöröklődnek. Emezeken alapul a fajok, amazon a fajták vagyis varietások megkülönböztetése. A faj csak a megegyező, bizonyos időbeli alakok egyesítése, nem a természet alkotta szilárd tipus. - Faj alatt a jogban oly dolgot értünk, mely nem egyedileg, hanem csak fajlag van meghatározva, azaz oly ismérvek által, melyek minden hasonfaju dolgoknál találhatók. A fajok határai változók, mert a kör, melyből a mennyiség kiválasztandó, változó lehet; azt a fajt, melynek egyedüli határát az általános faji ismérvek képezik, korlátlannak, ellenkező esetben korlátoltnak nevezzük, p. 100 mérő buza és 100 mérő bánáti buza. A fajszerü dolgoknak kiváló részét képezik azok, amelyeket csak szám, mérték v. suly szerint szokás meghatározni - res quae pondere, numero vel mensura constant. A fajnak ellentéte az egyed. A faj csak kötelmi viszonynál szerepelhet, ellenben - mint ilyen - dologbeli jognak tárgya nem lehet, mert dologbeli jog csak egyedileg meghatározott dolgokon lehetséges és képzelhető. A faj és egyed közötti ellentéten alapszik a helyettesíthető és a nem helyettesíthető dolgok közötti különbség. Ha a szerződés az áru faja iránt közelebbi meghatározást nem tartalmaz, a szerződ. azért érvényes, s az adós középfaju árut tartozik szolgáltatni.
