Everett
Everett (ejtsd: evveret). 1. Sándor Hill, északamerikai államférfiu, született Massachusettsben 1792 márc. 19., megh. Kinában 1847 május 29. Miután iskoláit Bostonban, Cambridgeben és a Harvard-egyetemen befejezte, 1809. követségi titkár lett Sz.-Péterváron, honnan ugyanily minőségben Hágába helyezték át s u. ott 1818-24. ügyvivő volt. 1825-29. a spanyol udvarnál képviselte az Egyesült-Államokat, honnan Jackson elnöksége alatt visszahivatván, a magánéletbe vonult. 1835-től kezdve kiadta a North-American Review jóhirü folyóiratot. Europe or a general survey of the present situation of the principal powers, with conjectures on their future prospect (Boston 1822) c. munkájában az európai nagyhatalmasságok akkori állapotát a fejedelmek és népek közötti harc eredményének tekinti, melyben szerinte a politikai szabadság fog győzelemre jutni. Többi művei: New ideas on population, with remarks on the theories of Malthus and Godwin (London 1823); America or a general survey of the political situation of the several powers of the western continent (Filad. 1827) stb. Polk elnök 1846. Kinába küldte mint kereskedelmi ügynököt, ez országban egy év mulva meghalt.
2. E. Eduárd, az előbbi öcscse, szül. Dorchesterben (Massachusetts) 1794 ápr. 11., megh. Bostonban 1865 jan. 15. Előbb unitárius lelkész volt Bostonban, miután pedig Európát beutazta, a Harvard-egyetemen a görög nyelv tanára lett. 1824-től kezdve tagja volt a kongresszusnak, hol az indusok érdekében mondott beszédeivel tünt ki. 1836-1840-ig Massachusetts kormányzója, 1841-45-ig londoni követ volt. 1852. néhány hónapig államtitkárságot vállalt, de még ugyanezen évben Massachusettsben szenátorrá választották. 1854. gyöngélkedése folytán magánéletbe vonult vissza. Mindamellett 1860. kisérletet tett az alelnöki állás elnyerésére, de sikertelenül. Ezentul életét a tudományoknak szentelé; az Egyesült-Államok számos városaiban nyilvános előadásokat tartott oly célból, hogy kimutatta Washington befolyását és jelentőségét. Ez előadások jövedelmét (100000 doll.) arra fordította, hogy a Mount-Vernon (hol Washington lakott), a nemzet közös birtokául megszereztessék. Ez által élete utolsó éveiben nagy népszerüséget szerzett. Ez időben irta meg Washington életrajzát is. Beszédeinek gyüjteménye 1869. jelent meg (Boston, 4 kötet).
