Eutropius
Eutropius 1. Flavius, római történetiró; Nagy Konstantin titoknoka (magister memoriale), elkisérte Juliánt a persák elleni háboruba (363); meghalt 370 táján. Egy római történelmet irt, mely (Breviarum ab urbe condita) Róma alapításától kezdve Jovinian császár haláláig (384) adja elő az eseményeket tiz könyvben; a művet a későbbi történetirók felhasználták, görögre fordították és különböző szerzők egész a IX. sz.-ig folytatták. Folytatásaival együtt Historia miscella cimmel Eyssenhardt (Berlin 1869) adta ki. Megjelent még Havercamp (Lejda 1729); Verbeyk (u. o. 1762 és 1770., 2 köt.); Dietsch (Lipcse 1871) és Droisen Monumenta Germaniae historica (Berlin 1879) kiadásában is. (Peanios görög fordítását Kaltwasser adta ki Gotha 1780). V. ö. Pirogoff, De Eutropii indole ac fontibus (1 köt., Berlin 1873.).
2. E. Arkadius, keletrómai császár eunukja és kegyence; eredetileg rabszolga volt; 395. a tőle elbuktatott Rufinus helyébe lépett. Gyáva, kegyetlen, erőszakos és megvesztegethető ember, Stilichos barátja volt, Eudoxia császárné, Tribigild és Gainas gót vezérek közös fáradozásai végre megbuktatták (339). E. Cipruszba került számkivetésbe s rövid idő mulva meggyilkoltatott.
