Erdei alap
Erdei alap (országos), az erdőtörvény 208. és 209. §-ai értelmében 1880. alapíttatott. Bevételei az erdőrendészeti áthágások és erdei kihágások után behajtott pénzbüntetések és az elkobzott tárgyak után befolyó összegek 4/5-része, továbbá az erdészeti államvizsgák és az erdőőri szakvizsgák dijai, és ama különféle más bevételek, melyeknek megfelelőleg a kiadásokat is az erdei alap viseli. A közigazgatási bizottságnál, mint erdőrendészeti hatóságnál, illetőleg mint erdei kihágási biróságnál, vagy pedig a törvényhatóságnál lefizetett avagy végrehajtás utján behajtott pénzbüntetés vagy eladás összegeit a m. kir. adóhivatalok kezelik s azok 1/5-része az illető községnek fizettetik ki. (Lásd földmiv. miniszt. 1880. évi 22562. sz. r.) Az E.-ot a földmivelésügyi miniszter kezeli s akképen szabályozza, hogy bevételeinek legalább 1/5-része tőkésíttetik, 4/5-részéből pedig a következő kiadások fedeztetnek: 1. az erdőtörvény végrehajtásából folyó olyan kiadások, melyek más közalapból nem fedezhetők, p. erdőrendészeti áthágások után a felektől be nem hajtható költségek stb. 2. az állam által szükségesnek itélt sürgősebb beerdősítési munkák költségei; 3. az erdészeti államvizsgák s erdőőri szakvizsgák költségei; 4. az erdőőri szakiskolák alapítása és fentartása költségei; 5. tanulmányok, kisérletek költségei, irodalmi művek kiadása. Az alap vagyona volt 1890 végén: 315980 forint.
