Ellinger

Teljes szövegű keresés

Ellinger, 1. János József, nyomdász, 1788-ban kezdte meg működését Kassán, s azt közel 20 éven át szakadatlanul folytatván, műhelye azidőben a felvidék legkeresettebb nyomdái sorában érdemel említést.
2. E. József, énekes, szül. Budapesten 1820., megh. 1891. Atyja szegénysorsu zenész lévén, magának kellett már kora ifju éveiben önfentartásáról gondoskodnia. Több évig Ó-Budán iparossegéd volt, mig ritka szép tenorhangját rokonai és ismerősei felfedezvén, a szinpadi pályára ösztönözték. Első szerződést mint kardalos Pozsonyban nyert 1845. Pekarek karnagy alatt, hol kisebb magánszerepekben is fellépett, s hangjával feltünést keltett. 1846. Pesten kardalnokoskodott. Első nagyobb sikereit 1849. aratta Regensburg, Augsburg s végre Münchenben, hol I. Lajos bajor király is kitüntette. 1854-ig Németország legnagyobb városaiban énekelt fokozódó sikerrel. Akkor gr. Ráday Gedeon szerződtette először a nemzeti szinházhoz, melynek hét évig volt kedvelt tenoristája. Ekkor megvált az intézettől s Rotterdamban fogadott el szerződést, közben Rogernál tökéletesítvén magát az ének-művészetben. 1866. szive ismét visszavonta hazájába s az akkori intendáns, Radnótfáy Sámuel ujból szerződtette s többé nem is lépett ki annak kötelékéből egész haláláig. E. egyike volt a legszebb s legintenzivebb hangu tenoristáknak. Gazdag repertoárral rendelkezett s kitartása, megbizhatósága széltében ismeretes volt. Erkel P. majd mindenik magyar operája fő tenorszerepeit először ő mutatta be. Budapesten való tartózkodása alatt tevékeny részt vett a fővárosi zenemozgalmakban s számtalan hangverseny-, zeneelőadásban vett részt. 1856. Liszt F. «esztergomi miséje» első előadásakor, annak nehéz tenorszólamát is ő mutatta be legelőször.
3. E. Gusztáv, az előbbinek testvérbátyja, szül. Budapesten 1811. Általánosan ismert és keresett hegedütanár, ki még manapság is agg korában, tetterősen működik szakmájában. A hegedü-pedagogia terén kimagasló érdemeket szerzett s egy egész sereg hegedüművész az ő vezetése alatt nyerte első alapos oktatását. Joachim, Singer, Auer, Grün, stb. mindnyájának ő volt első tanára. A 40-es és 50-es években sok hangversenyben működött közre. Kiváló művelője volt a klasszikus kamara-zenének, melynek a fővárosban való megszilárdítása körül is maradandó érdemeket szerzett. Későbben egészen visszavonult a nyilvánosságtól, kizárólagosan tanárkodási hivatásának szentelve életét. Nyilvános tanári állást sohasem vállalt, elégséges tért találván erre meg-megujuló számos magántanítványai körében.
4. E. Jozefa (Maleczkyné), Ellinger József leánya, a m. kir. opera tagja, szül. Budapesten 1850-ben. Nyilvánosan legelőször 1872. tünt fel a nagyváradi orsz. dal- s zeneünnepély alkalmával. Kevéssel utána a nemzeti szinház operájához szerződtették, s azóta nem is hagyta el hazáját, hanem hiven és odaadólag szolgálta a hazai művészetet. E. a m. kir. opera legbuzgóbb tagjainak egyike. Legutóbbi időben a m. kir. zeneakadémiánál is működik mint énektanárnő. Többször vendégszerepelt a külföldön.

 

 

Fizessen elő kedvezményesen Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatásunkra!