Elefántrend,
Elefántrend, 1. Dánia legelső rendjele, egyuttal az európai rendjelek között a legrégibb és legtekintélyesebb rendjel, mert alapításától kezdve folyton virágzott, s csak kevés volt az, kit vele kitüntettek. Eredete bizonytalan, állítólag 1190 alapította volna VI. Kanut király, mások szerint a XV. század első felében VII. Erich alatt keletkezett volna. Bizonyos csak az, hogy I. Keresztély király e rendelet 1458. felujította, s akkoriban «Szüz Mária fraternitas»-ának neveztetett. 1693 dec. 1. V. Keresztély a rendnek uj alapszabályokat adott, melyek máig is érvényben vannak. Ezek szerint az E.-nek csak egy osztálya van, tagjai száma 30, kivéve a királyi hercegeket, kik a rendet 20 éves korukban kapják meg. A rend többi lovagjainál a feltételek 30 éves kor, evangelikus vallás, és ha dán alattvalók, a Danebrog rendet már birniok kell. Szabályai értelmében a rendet más rendjellel együtt viselni nem szabad. Jelmondata: «Magnanimi pretium». Jelvénye: fehér zománcos elefánt arany agyarakkal és egy arany szegélyü kék takaróval, melynek oldalán egy, négy gyémántból alkotott kereszt van; a takaró felett, az elefánt hátán egy arany íves ablaku vörös torony van, nyakán egy néger ül, kezében arany hajítódárdával. Szalagja egyszinü kék, ünnepélyes alkalmakkor egy arany láncon viselik, mely kék takaróju arany elefántok- és arany tornyokból áll. A rendet a bal vállon át a jobb oldalon viselik. Azonkivül hozzátartozik egy a bal mellen viselt csillag, nyolc ezüst sugárnyalábból, kerek, aranyfoglalatu középpajzsán vörös alapon egy öt gyémántból alkotott kereszt, ezüst babérkoszoruval övezve. A rend ünnepe január 1. A rend ruhája fehér selyem zeke, és ugyanoly nadrág, egy fehér prémmel bélelt karmazsin vörös uszályos köpeny és egy kerek, fekete, bársony kalap fehér és vörös tollakkal. V. ö. Berlien: Der Elephantenorden und seine Ritter. Kopenhagen 1846.
2. A sziámi fehér E. Alapította 1861-ben Somdet Phra Paramindr Maha Monghut király. 1869. fia Somdet Phra Paramindr Maha király a rendet átalakította. E szerint a rendet idegen fejedelmenek és a sziámi birodalom iránt érdemeket szerzett személyeknek adományozzák. Öt osztálya van, és következőkép oszlik meg: 23 nagykereszt, 50 nagytiszt, 100 parancsnok, 200 tiszt és korlátlan számu lovagok. Jelvénye: egy aranyból készült, köralaku, csillagformáju érem, melynek külső széle egy, három sor lotuszlevélből álló koszoruval van körülvéve. E koszoru első sorának levelei zöld, a másodikéi vörös és a harmadik vagyis a belsőé sárga zománcosok. A kereszt felett van a sziámi királyi korona, két oldalról ág alaku diszítménynyel körülvéve. A középpajzs előlapján vörös alapon a sziámi fehér elefántot mutatja, hátlapján az «unalome»-t (a napsugarat) körülvéve köralakban a királyi név kezdőbetüitől «S. P. P. M. M.». Az I-IV. oszt. aranyból, az V. ezüstből van. Szalagja vörös, mindkét oldalon egy széles zöld és egy keskeny sárga-kék csikkal. A nagykeresztesek a rendjelet jobb vállukon át bal hónuk alatt viselik, a nagy- v. főtiszteknél a szalag még egy rosette-t képez és a jobb mellen viselik, a parancsnokok nyakukban, a tisztek és a lovagok a bal mellen, a lovagoknál a szalag szintén rosette-t képez. Az I. és II. oszt. ezenkivül méeg egy csillagot viselnek, melynek szélét vörös zománcu lótuszlevelek és lótuszvirágok képezik. A középpajzs világoskék zománcban a fehér elefántot mutatja az arany sziámi királyi koronával a hátán. Mindkét oldalán egy hétsoros napernyő, a sziámi legnagyobb kitüntetés jele, drágakövekkel ékítve.
