Eichwald
Eichwald 1. Eduard György, orosz orvos, E. Károly Eduárd fia, szül. Vilnában 1838 ápr. 12-én, megh. Pétervárott 1889 november 14-én. A pétervári orvos-sebészi akadémiában tanult, 1865-73. Pavlovna Heléna nagyhercegnő házi orvosa volt. 1866. az orvos-sebészi akadémián az orvosi diagnosztika és általános terapia tanára lett. 1883. a pétervári orvosi klinika rendes tanárává nevezték ki. A Heléna nagyhercegnőtől neki hagyott pénzen a Heléna nagyhercegnő nevét viselő klinikai intézetet alapította (1885 május 21. nyitották meg) s annak vezetését is átvette. Művei: Über das Wesen der Stenokardie (a Würzburger medizinische Zeitschrift-ben, 1862); Die Kolloidentartung der Eierstöcke (u. o. 1864); Über das Mucin (Liebig Annalen der Chemie-jébe, 1864); Beiträge zur Chemie der gewebbildenden Substanzen (Berlin, 1873); Általános gyógytan (oroszul, 5 kiadás Pétervár, 1892. kiadta Sapiro) stb.
2. E. Károly Eduard, orosz természettudós, szül. Mitauban 1795 jul. 15., meghalt Pétervárott 1876 nov. 10. Berlinben természettudományokat és orvostant tanult; 1823. Kazánban az összehasonlító boncolástan és szülészet tanára lett, 1827. Vilnában, 1837. Pétervárott az orvos-sebészi akadémián tanított, ez utóbbi városban a bányászati intézetben egyuttal az őslénytan tanára is volt. Közben sokat utazott, 1825. a Kaspi-tenger vidékén, majd a Kaukázusban járt s egész Perzsiáig hatolt, 1829. Oroszország nyugati és délnyugati tartományaiban tett utazásokat s a Fekete-tengerig jutott; 1837-ben Novgorodban és Észtországban utazott; 1846-ban geologiai célokból beutazta Eifelt, Tirolt, Olaszországot, Sziciliát és Algirt. 1851-ben nyugalomba vonult. Főművei: Zoologia specialis (3 köt., Vilna, 1829-31). Reise auf dem Kaspischen Meere und in den Kaukazus (1., 2. rész Stuttgart, 1834); Lethaea Russica ou Paléontologie de la Russie (3 köt., Stuttgart, 1853-69); Die Urwelt Russlands (4 füzet, Pétrvár, 1840-47).
