Dunkl,
Dunkl, 1. Nep. Ján., zongora-művész, szül. Bécsben 1832. Pesten s Bécsben tanult. 1845. ismerkedett meg Liszttel, ki később különös pártfogásába vette s távoztával Rubinstein Antal kezére bizta. 1846., midőn Liszt másodizben látogatta meg Bécset, az akkor már jelesen kiképzett fiatal zongora-művészt egészen magához vette s magyarországi és keleti utazásaiban is maga mellett tartotta. Onnan visszatérve, nagy mecénása ismét Bécsbe küldte, hogy Czerny Károly és Navratil vezetése alatt teljesen kiképezze magát. A 48-iki bécsi események is ott találták s Liszttel együtt részt vett még a barrikád-harcokban is. Menekülnie kellett s azután egy pár évet előbb Reviczky grófné s utóbb Eszterházy Johanna grófné házánál töltött mint házi zongoratanár. 1852. tért vissza Budapestre, hol tevékeny részt vett minden zenei mozgalomban. Az 50-es évek végén Bécsbe tette át lakását. A 60-as évek elején 1861. vált a Grinzweil N. családja tagjává, nőül vevén annak testvérhugát Jozefint, ki maga is alapos művelője volt a zenének s azidőben ismert opera- és hangversenyénekesnő. Mint ilyen, lényegesen befolyt a Rózsavölgyi-cég vezetésébe, mely 1862. Bécsben külön műkereskedést nyitott az ő neve és firmája alatt. E firma adta ki az időben többek közt Liszt Esztergomi miséjének négykezü zongorakivonatát Mosonyi Mihály kidolgozásában, valamint Goldmark: Sakuntala nyitányának vezérkönyvét. A bécsi külön üzletet ezután a porosz háboru után közösen beszüntették s a Dunkl-család véglegesen visszatért a magyar fővárosba, itt összpontosítván minden irányban a kiadói tevékenységet. D. mint zene- és műiró is több oldalu munkásságot fejtett ki. Több füzetre menő zongora-tanulmányokat adott ki, melyek nagy mestere Liszt szellemében tartva, kiválnak az e faju irodalomban. Egy zenész élményei c. műve ma is keresett olvasmányát képezi a zeneirodalomnak.
2. D. Norbert, előbbinek fia s a Rózsavölgyi és társa cégének tulajdonosa, szül. Bécsben 1862. Az 1866-ki porosz-osztrák háboru után szüleivel Budapestre költözvén véglegesen, a magyar állampolgárság kötelékébe lépett. 1885 óta tevékeny részt vett nemcsak a cég ügyei vezetésében, hanem a hazai művészeti mozgalmakban is. A magyar zeneirodalom emelése s fejlesztése képezvén legfőbb ambiciójt, annak érdekeit minden téren szolgálja is. 1890 óta mint a Rózsavölgyi és társa cég tulajdonosa, még nagyobb buzgalmat, tevékenységet fejt ki, ugy az általános hazai zeneviszonyok, mint különösen a magyar zeneirodalom emelése érdekében. 1891. léptette életbe a cég firmája alatt a nagy felkarolásban részesült Concert populaire-eket, melyek rég érzett hiányt vannak hivatva pótolni. A z ő tevékenysége- s áldozatkészségének lehet tulajdonítani, hogy a világ legelső művészei minden évben megfordulnak a magyar fővárosban s hangverseny-évadjai évenkint világvárosiabb szinvonalra emelkednek.
