Dozy
Dozy (ejtsd: dozí) Rajnárd, holland orientalista, szül. Lejdában 1820 febr. 21., megh. u. o. 1888 ápr. 28. mint a történelem tanára. 1844-45. tudományos utazást tett Német- és Angolországban, 1851. Párisban. 1846. a lejdai egyetemi könyvtár hivatalosa, 1850. az ottani egyetemem a történelem tanára volt. A történelmen kivül az arab nyelvből is tartott előadásokat és Juynboll halála után 1861-67. ennek utóda lett a keleti nyelvészet tanszékén. Irodalmi működését a Dictionnaire détaillé des noms des větements chez les Arabes (Amsterdam 1845) c. pályadijat nyert munkájával kezdte meg, majd az arab uralom alatti Spanyolország történetével kezdett foglalkozni és számos, nyomtatásban soha meg nem jelent eredeti kutfő alapján megirta erre vonatkozó becses történelmi munkáját. Több kiváló értekezésén kivül a következő művek jelentek meg tőle: Scriptorum arabum loci de Abbadidis (3 köt., Lejda 1846-63); Commentaire historique sur le poeme d'Ibn Abdoun par Ibn Badroun (u. o. 1846-48); Notices sur quelques manuscrits arabes (u. o. 1847-5l); Abd el Wahid al Marrekoschi, history of the Almohades (u. o. 1847, uj kiad. 1881); Histoire de l'Afrique et de l'Espagne, entitulée: al-Bayan al-Mogrib par Ibn Adhari de Maroc etc. (arabul, jegyzetekkel és glosszariummal u. o. 1848-51); Recherehes sur l'histoire politique et la littérature de l'Espagne pendant le moyen-age (u. o. 1849, 3 kiad. 1881); Catalogus codicium orientalium bibliothecae acad. Lugd.-Bat. (u. o. 1851, 2 köt.); Makkari: Annalectes sur l'histoire et la littérature des Arabes d'Espagne (u. o. 1855-61); Histoire des Musulmans d'Espagne 711-1100 (u. o. 1861, 4 köt., D. főműve, mely először tárgyalja kritikai módon a spanyol mórok történetét); Histoire de l'Islamisme (u. o. 1863); Les Israélites a la Mecque (u. o. 1864); Géographie d'Édrisi (arab szöveg, fordítással és glosszariummal, de Goeje-vel adta ki, u. o. 1866); Oosterlingen, liste explicative des mots néerlandais, dérivés de l'Arabe, etc. (u. o. 1867); Glossaire des mots espagnols et portugais dérivés de l'Arabe (u. o. 1869); L'époux le plus puissant du monde, anecdote arabe (u. o. 1877); Suppléments aux Dictionnaires (ugyanott 1877-81, 2 köt.).
