Daudet
Daudet (ejtsd: dodé), 1. Alfonz, francia iró, szül. Nimesban 1840 május 13. 1857. Párisba került s Les amoureuses (1858) és La double conversion (1861) cimü költői munkákkal lépett fel, de kevés sikerrel. Miután Morny herceg titkára lett s utazáokat tett Olaszországban és a keleten, ezután irt drámáit: La derniégravere idole (L'Epînenel együtt 1862) s L'oeillet blanc (1862) valamint Le roman du chaperon rouge (1862) c. a. irt meséit szivesen fogadták. Eztuán következtek szép novellái: Le petit Chose, histoire d'un enfant (1868); Lettres de mon moulin (1869); Lettres a un absent (1871); Contes du lundi (1873) és Robert Helmont (1874), melyekben mint kitünő elbeszélő és megfigyelő mutatta be magát, Fromont jeune et Risler aîné (1874) c. regényével pedig egy csapásra hires regényiró lett. D. ezután a «moeurs parisiennes» terén maradt. Igy következtek: Jack (1876); Le Nabab (1878); Les rois en exil (1880); Numa Roumestan (1882); L'évangeliste (1883) regények és Lise Tavernier (1874), L'Arlésienne (1872), L'obstacle (1890) drámái. Dramatizálták következő regényeit: Fromont, Jack, Sapho, L'immortel (La Lutte pour la vie c. a. 1889) stb. Megérdemelt tetszésben részesültek következő elbeszélései: Aventures prodigieuses de Tartarin de Tarascon (1872); Tartarin sur les Alpes (1886) és Port Tarascon (1890), melyekben Tarascon kisvárosi nyárspolgárait irta le pompás humorral. D. legujabb regényei: Les enfants dans le divorce (1891); Rose et Ninette. Moeurs du jour (1892); Soutien de famille (1892). Visszaemlékezéseket tartalmaznak a következő munkái: Trente ans de Paris (1888); Souvenirs d'un homme de lettres (1889); V. ö. Gerstmann, A. D. (Lipcse 2 kötet 1883); Magyarul megjelentek: A kis izé. Egy gyermek története. Ford. Borostyáni Nándor (Bpest 1883); A malom alatt. Ford. Hevesi József (Bpest 1879); A nábob. Ford. Fái J. Béla (Bpest 1877); Egy boldogtalan története Ford. V. A. (Budapest 1877); Ifj. Fromont és id. Risler. Ford. Nagy István (Budapest 1876); Numa Roumestan.Ford. Fái J. Béla (Budapest 1882); Tarasconi Tartarin uram jeles kalandjai. Ford. Fái J. Béla. (Budapest 1882); A két korcsma. (Orszáh-Világ 1892); Rose et Ninette (Magyar Hirlap), La belle Nivernaise, ford. Tóth Béla.D.felesége, Allard Julia, szül. Párisban 1847. Kedves vallomásokat irt Enfance d'une Parisienne (1883), Fragment d'un libre inédit (1884) c. a., ezenkivül tőle való még Enfants et meres (1888). A Journal officiel-be Karl Stern álnév alatt irogatott.2. D. Ernő, az előbbinek testvére, szül. Minesben 1837 máj.31., hasonlóképen jeles regényiró (La Vénus de Gordes; Fleur de péché; Marthe; Zabra; Marsio stb.). Sokáig szerkesztője volt a Journal officielnek s mint történész is nevet szerzett magának következő műveivel: Le ministere de M. de Martignac (1875); La terreur blanche (1879); Le proces des ministres (1877); Historie des conspirations royalistes du midi sous la révolution (1881); Histoire de la restauration (1881); Histoire de l'émigration (1886-90); Le gendarme excommunié (1891); Les coulisses dans la société parisienne (1893); stb. Mon frere et moi cimü könyében saját és Alfonz öcscse ifjuságát irja le. Magyarul megjelentek a következő munkái: A bünös férj. Ford. Pávics Ilon. (Bpest 1883); A férj. Ford. Luby Gyula (Bpest 1881); A pénztárnoknő. Ford. Pávics Ilona (Bpest 1884); A kilépett szerzetes. Ford. Pávics Ilona. (Bpest 1884); De Sardes marquisné. (Bpest 1879); Robernier asszony. Ford. Günther-Kégl Emerika (Bpest 1879); Szerelem vértanui (Bpest 1882); Robernier asszony. (Bpest, 1893. 2 köt.)
