Daruvár
Daruvár, 1. Nagyközség, Krassó-Szörény vármegye lugosi járásában, (1891) 1393 német lakossal. - 2. D. dolnji, község Pozsega vármegye daruvári járásában, (1891) 1267 cseh, szerb és horvát lakossal. - 3. D. gornji (Podborje), község u. o., (1891) 1911 horvát, cseh és német lakossal. - 4. D. trg, politikai község u. o., (1891) 1663 horvát, magyar, német és cseh lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, van járásbirósága, népbankja, takarékpénztára, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. A község csak a mult sz.-ban keletkezett magyar, német, francia, olasz, szerb és más jövevényekből. Igen szabályosan van építve; feje egy nagy uradalomnak, mely a Tüköri család birtokában van. A D.-i kénesfürdő a község É-i végén, kies, erdős vidéken 128 méter magasságban fekszik; a fürdővendégek részére 57 lakószoba szolgál; parkja igen szép. Gyógyvize tiszta hévviz; a Jánosforrás 42°, az Antalforrás 46° C. meleg, mindkettő tükörfürdőt táplál; ezenkivül van többféle berendezésü iszapfürdő, melyek leginkább csuzos és köszvényes bajok ellen használtatnak. A fürdő jó karban van tartva. Már a rómaiak idejében ismeretes volt Thermae Javornenses név alatt; számos római régiség került napfényre.
