Darócy
Darócy. Három régi magyar család neve. 1. A deregnyői D.-család valószinüleg egy eredetü az Ákos-nembeli Deregnyei-családdal. Ebből származott Ferenc (megh. 1606), kit Bethlen Farkas kiváló erényü embernek mond; 1603. Básta a tizek mellé erdélyi kancellárnak nevezte ki, Básta bukásával a szepesi kamara igazgatója lett. Előnevét a zemplénmegyei Deregnyő községtől vette, mely régi Ákos-nemzetségbeli birtok. - 2. Egy másik D.-család az Atyaiak- és Guthyakkal együtt a Gutkeled-nemzetség beregmegyei ágából szakadt ki. Őse János, a XIII. sz. közepe táján élt. Unokájának, István fia, Jánosnak két gyermeke volt; László (1348-76), kinek hat fiában élt tovább a Gutkeledek ezen ága, és Klára, Máténak neje, kinek fia János (1360) szintén fölvette a D. nevet. A család a beregmegyei Daróc községről nevezte magát. - 3. Királydaróci D.-család, melynek egyik ága a tibold-daróci előnevet is viselte s a XIV. sz. második felében élt Ursuur-nembeli Darochi Tiboldtul származik. Ez a Tibold nyilván a fia v. unokája az említett Máténak és D. Klárának. Egyik ága e családnak, miután D. Zsigmond Paksy Annát nőül vette, a Dunántulra szakadt s a fejér- és tolnamegyei Paksy-birtokokból örökölt. Ebből való D. István, ki a XVII. sz. végén Tata várkapitánya volt. D. Ferenc a mult század első felében tolnamegyei alispán. D. István a székesfejérvári törvényszék jelenlegi elnöke. A család címere, a három fiát etető pelikán, teljesen egyezik a Batthyányak ősi címerével, valamint a Babocsay- és Petky-címerrel. (Nagy J. Magy. csal. III. 240, 241. - Wertner M. Magy. nemz. I. 279. II. kiad. Örs nemz.).
