Daróc
Daróc. 1. D. kisközség Bereg vmegye mezőkászonyi j.-ban, (1891) 886 magyar lakossal; már a XIII. sz.-ban említtetik, legrégibb birtokosai voltak a Gutkeled-családból eredt Daróci és Várdai családok, melyek már a XIII. sz.-ban laktak itt. E család a XVII. sz. végéig birta D.-ot. Ma a Lónyay-családé, melynek itt szép kastélya van. D. róm. kat. temploma a XIV. sz.-ból való. - 2. D. (Draas), nagyközség Udvarhely vmegye homoródi j.-ban, (1891) 959 német és oláh lakossal; a szászföld egykori szélső városa, nevezetes román stilü ág. evang. templommal. Házai a régi szász építkezés védelmi rendszerét és zárkozottságát mutatják. V. ö.: Orbán Balázs: a Székelyföld leirása. Pest 1868, I. k. 1870. - 3. D., kisközség Ung vmegye ungvári j.-ban, (1891) 1035 rutén, magyar és német lakossal, szeszgyárral. - 4. Szepes-D. (Drávec), kisközség Szepes vármegye hernádvölgyi j.-ban, (1891) 351 tót lakossal, szeszgyárral. 1282. IV. László a községet Drauch néven Helias grófnak, Jordán fiának adományozta. Itt a Szt. Antalról nevezett keresztes rendnek volt zárdája és kórháza, melyhez 1288. templomot is épített. 1523. VII. Kelemen pápa a D-i kolostornak a betegek gondozásában és élelmezésében kifejtett tevékenységeért szabad kéregetésre és alamizsnagyüjtésre adott engedélyt. D. azonban kórházával és minden egyházi jogával együtt eladatván, III. Ferdinánd 1655. e javadalmakat Pálfalvai János erdélyi püspöknek és nemrég kinevezett szepesi prépostnak és a szepesi káptalannak adományozta. Ennek nyomán a királyi kincstár 1656. pörbe fogta D. birtokosait, mely pör a kassai városi törvényszék előtt folyt s a szepesi prépost győzelmével végződött. - 5. D. (Dravce), kisk. Sáros vmegye felső-tarcai j.-ban, (1891) 444 tót lak., szeszgyárral, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
