Dardok
Dardok (helyesebben: darduk), Dardisztán lakói. Dr. Leitner, aki jóformán felfedezőjük volt és akinek a róluk levő ismereteinket majdnem kizárólag köszönhetjük, róluk többek közt azt is kiemeli, hogy az egyes törzseik külön elnevezése miatt igen nagy zavar uralkodik náluk. A külön névvel megnevezett apró törzsek száma rendkivül nagy; de ezeket is a szomszédok ismét más és más néven hivják. Hasonlólag egész sereg ismeretlen nyelvre is talált föntemlített kutatójuk. Az egyes nyelvjárások azonban mindannyian tiszta árja jellegüek; ez alól csak az izoláltságában rejtélyes kádsuna-dialektus tesz kivételt. Irásuk nincsen, de azért ősrégi mitologiájuk egynémely töredékét megőrizte a hagyomány. Az iszlám, amelynek mostanában hivei, csak felületesen érintette ősi szokásaikat. Az iszlám dacára fennáll náluk a régi kasztrendszer. Az első kaszt a sen, amelybe az előkelő indiai mogulokkal körülbelől egyenlő ranguak tartoznak. A másodikba, vagyis a jáskun-kasztba a sen-kasztba tartozó férfi- és valamely alacsonyabb kasztbeli nő ivadékai tartoznak. E két legelőkelőbb kaszt után következnek a foglalkozás előkelősége szerint a többi kasztok: milyenek az ácsok, a takácsok, a vaskereskedők, a fazekasok, a zenészek kasztja; a legutolsó kaszt a timárok kasztja. Falvaik a folyók mentén végighuzódó országutak mellé vannak építve. A házak kőből rakott szilárd alépítményből és szellős fölépítményből állanak, amelyre lépcső vezet föl. Minden falu közepén kut van. Hogy az iszlámot csak külsőleg vették föl, kitünik a többi között abból is, hogy az ősi jó és gonosz szellemekben még mindig hisznek, hogy a korán egyes tételeit nem tisztelik.
