Dara
Dara, griz, őrlemény-termék, nagyobb-kisebb méretü magtöredékek, melyek a buzából, főként a műőrlésnél, a buza fokozatos felaprításánál, a darálásnál s részben a felbontásnál keletkeznek. Ezek a magtöredékek a buzaszem belsőbb és külsőbb rétegeiből törnek ki s ennélfogva részben korpamentesek, részint nagyobb-kisebb korpaszilánkokkal borítva vannak. A buzaszem legbensőbb részeiből származó dara fajsulya a legnagyobb, a külsőbb részekből való korpásabb daráé mindinkább kisebb. A legnagyobb fajsulyu darából nyerik kellő kezelés mellett a legtisztább, legfehérebb nullás lisztet, a mindinkább kisebb fajsulyu darafélékből pedig a mindinkább sötétebb lisztfajokat. A malomban ennélfogva a darát fajsulya szerint osztályozzák (l. Daratisztító-gépek). Miután azonban a darát alkotó magtöredékek nagyobb és kisebb méretüek, azért a molnárnak azokat a fajsuly szerinti osztályozás előtt méretkülönbség szerint is kell osztályoznia. A kereskedelembe bocsátott durvább és finomabb főzni való darát különös gonddal megtisztítva rendszerint a legnagyobb fajsulyu dara szolgáltatja. - D. (bány.). Olyan minőségü összezuzott érc, melynél az egyes szemek nagysága 0,5 mm.-nél nagyobb. - D. (koh.). A megolvadt fémet folytonos rázás közben hagyják kihülni, s igy D. lesz belőle. - D. a geologiában, illetőleg a kőzettanban valamely összetett, kristályos kőzetnek egyes elegyrészekre széthullott tömegei, melyek azon helyen vannak, ahol az illető kőzet mállás következtében szétesett. A kőzetdara további mállása adja az agyagot. Gránitsziklák, trachittömzsök stb. tetején s oldalán gyakran látni apró szemü laza törmeléket, mi nem egyéb mint gránit-dara, illetőleg trachit-dara.
