Czetz

Teljes szövegű keresés

Czetz, 1. Antal, Erdély floristája. Szül. Deésen 1801 okt. 21., megh. Gáncson 1865 ápr. 25. Kezdetben szülővárosában kereskedő volt, de fenmaradt sajátkezü jegyzetei szerint 1840 julius 6-tól egész életét a füvészetnek szentelte s 1850 óta Gáncson mint magánzó élt. Leginkább az erdélyrészi radnai vidéken füvészkedett oly sikerrel, hogy 1850-1854-ig nem kevesebb mint 939 fajjal 4641 példányszámra szaporítá herbáriumát. 1854. br. Leitnerrel, Janka Viktorral, majd dr. Haynald Lajos erdélyi püspök ismert füvészekkel állott élénk összeköttetésben, s kezéből több ritka erdélyi növény került a herbáriumokba. Értékes növénygyüjteményének nagy részét végrendeletileg az erdélyi muzeumnak hagyományozta; most Kolozsvárott az egyetemi növénygyüjteménybe van beolvasztva. Megjelent munkája: Azon növények névlajstroma, melyeket kén kaptam és szárítottam 1850-től fogva: az erdélyi Muzeum egylet Évkönyvében V. köt. (1872). (L. Herman Ottó Emlékbeszédét Czetz A. felett, Erdélyi Muzeum 1871. évi Évkönyvében.) Emléke néhány erdélyi növény szinonimiájával van megőrizve (Erysimum Czeczianum Schur 1866. E. Wahlenbergii Aschers. et Engl. 1865).
2. C. Gergely, szamosujvári örm. kat. gimn. tanár, nevét az által tette emlékezetessé, hogy 40000 forint értékü vagyonát a szamosujvári Világosító Szt. Gergelyről címzett örm. kat. fiuárvaháznak hagyományozta. Megh. Szamosujvárt 1890.
3. C. János, tábornok, szül. Erdélyben, Gidófalván, 1822. jómódu örmény szülőktől. A bécsujhelyi akadémiát végezve, husz éves korában hadnagy lett, 1848. a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. Mészáros hadügyminiszter a tehetséges fiatal tisztet a hadügyminiszteriumban alkalmazta és a hadügyi bizottságban az előadói fontos tisztet rábizta s egyuttal Kossuth figyelmébe ajánlotta, ki csakhamar Erdélybe küldte táborkari főnöknek, s miután itt általános feltünést keltett működésével, - mely szervező képességét kétségtelenné tette - rábizták az erdélyi hadsereg szervezését. Neki köszönhető, hogy az 1848-49. rettenetes tél idején Erdély hadászatilag rendben volt és Puchner osztrák tábornok visszavonulni volt kénytelen. C. Bem mellett több csatában vitézül harcolt. A szebeni (1849 márc. 11.) csatát jóformán az ő magatartása döntötte el. Bem ez ütközet után C.-t, ki már akkor ezredes volt, tábornoknak nevezte ki és Kossuth nemcsak megerősítette kinevezését, hanem bizalma jeléül egy 30000 főnyi tartalék-hadsereg szervezésével bizta meg. A szervezés sikerült; C. ugyanis képes volt Bem brassói előnyomulásait fedezni. Vitézségét kimutatta a piski csatánál, hol az osztrák hadsereget oly zavarba hozta, hogy - mint Rüstow megjegyzi - vad futásban keresett menedéket Szászváros felé. A világosi katasztrófa után C. 1849 végén álnév alatt Hamburgba menekült s irta meg emlékiratát Bem erdélyi hadjáratának történetéről: Memoiren über Bems Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 u. 1849 (Hamburg 1850) cim alatt. Hamburgból Párisba ment, hol Daniel Stern lakásán a párisi előkelő politikai és irodalmi körökkel, Grévyvel, Girardinnal, Maxime du Camppel jutott ismeretségbe. Az 1851-iki decemberi államcsiny elvette kedvét a politikai foglalkozástól s ezután a műszaki pályához fordult s a Mont-Cenis pálya építésénél lelt alkalmazást. Ez időtájt tett utazásai alkalmával megismerkedett Szevillában Juan Manuel O. de Rovas tábornok leányával, kit 1859. nőül is vett. Ezután a francia-olasz-osztrák háboru alatt Cavour segítségével az első magyar legió szervezéséhez látott. A váratlanul megkötött villafrancai béke után családjával együtt elhagyta Európát és Buenos-Ayresbe vitorlázott át, hol eleintén műszaki kérdésekkel foglalkozott, majd 1869. Sarmiento elnök rábizta a köztársaság déli határainak védelmét, mely feladatnak oly szakértelemmel felelt meg, hogy uj hazájában teljes bizalmat vivott ki, anynyira, hogy katonai iskola szervezésével bizták meg, melynek igazgatójává őt nevezték ki. Ez állásban működik ma is. C. az irodalommal is foglalkozik. Fentebb említett munkáján kivül: Anleitung zur Erlernung der ungarischen Militärsprache für deutsche Offiziere munkáját is közrebocsátotta. Legujabban spanyol nyelvből fordításokat, majd egyes visszaemlékezéseket irogat a szamosujvári Arménia magyar-örmény folyóiratnak magyar nyelven.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT