Cunningham
Cunningham (ejtsd: könningem), 1. Allan, skót költő, született Blackwoodban, Dumfriesshireben 1784 dec. 7., megh. Londonban 1842 okt. 29. Foglalkozására nézve kőmives volt, midőn azonban első irodalmi kisérletei tetszésre találtak, odahagyta foglalkozását s egészen irodalmi tevékenységre adta magát. Munkái; Sir Marmaduke Maxwell (drám. költ., Lond. 1822); The mermaid of Galloway, The legend of Richard Faulder, and twenty Scotish songs (1822), Traditional tales of the English and Scottish peasantry (Lond. 1822, 2 köt., uj kiad. 1874); Songs of Scotland (Lond. 1826, 4 köt.); Paul Jones (Lond. 1826, 3 köt.); Sir Michael Scott (Lond. 1828, 3 köt.); The Anniversary, zsebkönyv 1829-re; History of the British painters, sculptors and architects (1829, 6. köt., uj kiad. 1880); Stuart Mária és Erzsébet királynők, valamint Wilkie Dávid festő életiratai (1842, 3 köt.); Biographical and critical history of the English literature from the time of Johnson to the death of W. Scott (1833); Maid of Elvar (Lond. 1832); Poems and songs (1847), melyeket fia C. Péter adott ki. Ezenkivül Burns Róbert műveinek kiadása körül szerzett nagy érdemeket (Lond. 1831; 2. kiad. 1835, 8. köt., végre 1864. egy köt.-ben). V. ö. D. Hogg. Life of Allan C. (Lond. 1875).
2. C. József Davey, C. Rikárd idősebbik fia, kapitány, szül. Lambethben 1812., megh. Amballában, 1851 február 28. 1832-ben mint mérnökkari tiszt a keletindiai hadsereg kötelékébe lépett, de History of the Sikhs (Lond. 1849) c. munkája miatt - azzal gyanusítva, hogy állampapirokkal visszaélést követett el - elbocsátották.
3. C. Péter, angol iró, C. Allan fia, szül. Londonban 1816 ápr. 1. megh. St. Albanban 1869 máj. 18. 1834. állást nyert a számvevőhivatalnál, melynek 1854. főtitkára lett. Művei: Life of Drummond of Hawthornden (1835); Songs of England and Scotland (1835, 2 köt.); Campbell British Poets c. művének uj kiadása (1841); Life of Inigo Jones (1848); Westminster Abbey; its art, architecture and associations (1842); A Handbook of London, pas and present (2 köt., 1849), mely egyike legkiválóbb alkotásainak. Ehhez csatlakozik Modern London (1851, sok kiad., utoljára 1879). Ezenkívül kiadta: O. Goldsmith's Works (4 köt., Lond. 1854); Johnsonnal Lives of the poets (3 köt., 1854) c. művét és Horace Walpole leveleit (1857-58). Adalékokat szolgáltatott az Atheneum, Fraser's Magazine, Housshold Wards és egyebekhez. 1860. vált meg hivatalától.
4. C. Rikard, angol botanikus, szül. Windbledonban 1793 február 12., meghalt egy ausztráliai expedició alkalmával, 1835 április 24. A kertészetben képezte ki magát és pedig ugy elméletileg (tudományosan) mint gyakorlatilag; 1832. Sydneyben az ottani füvészkert felügyelője lett s ott több új növényt meghonosított; 1833. Uj-Zéland belsejében tett utazásokat, majd 1835. Mitchel őrnagy expediciójához csatlakozott; az ausztráliai benszülöttek áldozata lett. Műve: Two years in New South Wales (London 1827) címet visel.
5. C. Sándor, angol tábornok, régész és indianista, szül. Londonban 1814. 1824. az indiai alkirály hadsegéde lett. Fontos küldetésben járt Kasmirban és Tibetben. 1870. az indiai régiségek főfelügyelőjévé nevezték ki. 1885. állásáról lemondva hazatérés közben Cejlon közelében hajótörést szenvedett és ez alkalommal régészeti gyüjteményének java része a tudomány kárára odaveszett. Nevezetesebb művei: Archeological survey of India (Simla 1871, 2 köt., folyt. Kalkutta 1875), Corpus inscriptionum Indicarum (Kalkutta 1877-1888); Ancient geography of India (1 vol. the Buddhist period 1871). Három asoka feliratot fedezett fel, melyekből Buddha halálának évszámát Bühlernek sikerült megállapítania.
6. C. Vilmos, angol kulturtörténész, született 1841., jelenleg a londoni Kings College titkára. Főmunkája a nagyszabású: Growth of English Industry and commerce, melyből kivonatot is készített. (Megj. Cambridgeben.)
