Csupor
Csupor-nemzetség, a tatárjárás idejében pusztult el. Birtokai a csongrádi vár közelében terjedtek el.
1. C. Demeter, 1446. Ulászló által kinevezett zágrábi püspök, kit a pápa még Hunyadinak mint kormányzónak hozzá intézett kérőlevelére sem erősített meg, mivel mind a kanonokok, mind pedig a Cillei grófok, kik különben is a zágrábi püspöki javadalmakat maguknak tarták, áskálódtak ellene, Zólyomi Benedeket kivánván püspöknek. Hosszu küzdelmek után végre Mátyás király 1465. győri püspökké nevezte ki, mely hivatalában 10 éven át, élete végéig működött.
2. C. Miklós, Mátyás király egyik leghiresebb embere és kisérője minden hadjáratban, 1467. az erdélyi lázadás elnyomása után Erdély vajdájává nevezték ki. A következő évben jelentékeny részt vett a csehországi háboruban. 1471 tavaszán Podiebrád György halála után a cseh rendek királyválasztó gyülésre küldték, hogy Mátyás megválasztatása érdekében működjék, de eljárása sikertelen maradt. Ugyanabban az évben, midőn Mátyás ellen felkelés készült, C. a felvidékre küldetett, hogy itt a városokat a király iránti hűségben megerősítse. Nagy-Mihály ostrománál egy a várból kiröpített golyó halálra sebezte.
3. C. Pál (Monoszlai). 1412-25-ig tótországi bán volt. Az utóbbi évben Maróthy János macsói bánnal és Garay Jánossal együtt a törökökhöz pártolt Hervoja bosnyák fejedelem megbüntetésére Bosnyákországba vonult, de szerencsétlenül járt, mert legyőzetvén, Hervoja fogságába jutott. Délszláv ellenfele jól eszében tartotta, hogy C. őt Budán az 1412-iki fejedelmi gyülésen ökörbőgéssel üdvözölte, s azért most bosszuból ökörbőrbe varratta és a folyóba dobatta. V. ö. Katona, Hist. Crit. XII. 224-6. Fejér Cod. Dip. X/5. 266, 573, 578.
