Csomorika
Csomorika (növ.), Melius Juhász Herbariuma szerint a C. és torzsika (l. Boglárka) egy növény lenne, hihetőleg azért, mert mind a kettő mérges vizi növény. C. még Veszelszkinél is Ranunculus sceleratus vagyis torzsika, a Cicuta pedig vizi mérges bürök (mert Cicuta Plin, azaz Conium L. a. m. bürök). Csak Diószegiék kezdik a Cicutát C.-nak nevezni. A Cicuta Tourn. v. méregbürök, ernyői kóró, 6 fajjal mind a két földrész északi félgömbjén. Leghasználatosabb a C. virosa L. Tőkéje felfuvódott, keresztben rekeszelt (l. az ábrát);
A csomorika, balra a rekeszes tőke.
szára 1-11/4 m. magas, levele 2-3-szor szárnyalt, levélkéje lándsás vagy szálaslándsás fürészelt. Gallérja gyakran nincs v. 1-2 levelü gallérkája soklevelü. Virága fehér. Többnyári; nyáron süppedős réteken, tavak körül és tőzeges réteken virít, de nálunk a vizcsapolások óta meglehetősen megritkult. Azt is irják, ahol bőven nő, az egész rétet megmérgezi. Dél-Európában s Görögországban sem nő. Erős szagu, a hazai növényeknek egyik legmérgesebbike és legveszedelmesbike; nem csak azért, mert a tőkéjének rekeszeiben levő nyúlós sárgás nedv nagyon heves narkotikus-csípős hatásu, hanem azért is, mert a tőkéjét a paszternákkal vagy a zellerrel össze lehet cserélni. - A C.-ban egy illó alkaloid, cicutin, foglaltatik, mely Van Ankum szerint a gyökérben nem található; van benne még egy cicutoxin nevü gyantás anyag is, amelyhez a növény mérges tulajdonságai leginkább füződnek. Mérgezéskor melegvérü állatoknál bő nyálfolyás, majd heves görcsök jelentkeznek, melyek epilepsziához hasonlók; a lélekzés igen szapora, a zsírműködés rendkivül heves s a halál lélekzési bénulás következtében áll be. Orvosilag nem használatos.
