Csillám

Teljes szövegű keresés

Csillám, szűkebb értelemben a muszkovit és biotit ásványokat, a gyakorlatban pedig főképen az elsőt nevezik C.-nak. Tudományos értelemben csoportneve ama leveles szerkezetű erősen csillogó fényű (innen a név) szilikát-ásványoknak, melyek egymással megegyeznek abban, hogy kitünően hasadnak, azaz oly finom lemezekké hasíthatók, mint semely más ásvány; hogy finom lemezeik többé-kevésbbé tökéletesen átlátszók és erősen rugalmasak; hogy kristályalakjuk, noha külsőleg többnyire hatszöges jellemü, mindig egyhajlásu rendszerbeli; hogy keménységük csekély: 2.3; fajsulyuk 2,7-3; hogy leginkább csak mint kőzetképző elegyrészek találhatók. Nevezetes tulajdonságuk tov., hogy ütési idomuk hat sugaru csillag, melynek vezérvonala egyközü a szimmetria síkkal; nyomási idomuk szintén hat sugarú csillag, de ezeknek sugarai az előbbeniektől 30° -nyira térnek el. Anyagukat illetőleg annyiban egyeznek meg, hogy mindenik csillámban alkali tartalmu alumo-szilikát van, minek következtében a lángot mindannyian festik. Egyebekben kémiai összetételük nagyon eltérő és mindegyiknek kémiai konstituciója még ma sincs megállapítva. Anyaguk szerint szokás őket osztályozni és pedig van: 1. magnézia-vas-C., ilyen a biotit; 2. káli csillám, ilyen a muszkovit, lepidolit s paragonit; 3. litium-vas-C., ilyen a zinnwaldit; 4. mész-C., ilyen a margarit.
1. Biotit vagy magnezia C. Némely szerző ujabb időben a már Breithaupt ajánlotta meroxen nevet használja, de sokkal általánosabb a Biot francia fizikus tiszteletére Hausmann által (1847) ajánlott biotit név. Triviális neve macska-arany (Katzen-gold), mi igen finom pikkelyekben az aranyra emlékeztető szinére vonatkozik. Fekete C.-nak is mondják, mert többnyire sötét és pedig fekete, zöldes, barna, szürke stb. Legtöbbnyire mint kőzetelegyrész hatoldalu lemezekben s táblákban található trachitokban, porfirokban, gránitokban, gnájszban s csillámpalában; ritkábban mint preexisztált elegyrész némely bazaltban. Hazai kőzetekben apró lemezekben s pikkelyekben elég gyakori, de nagyobb lemezekben és táblás kristályokban csakis Rézbányáról, Selmecről, Offenbányáról és Pozsony város vidékéről ismeretes. Fontosabb gyakorlat alkalmazása nincsen. Egész serege van a szinonimáknak s változatoknak, melyek közül a fontosabbak a következők: Phlogopit, nálunk nevezetes Rézbányáról (majdnem szintelen). - Anomit, Lepidomelan sötét fekete, vasban gazdag biotit, Helvetan, vörös fémfényü, zöldes, sárgás önálló termék.
2. Muszkovit vagy káli C. Ezt értik közönségesen a C. név alatt. Macskaezüstnek (Katzensilber) is mondják ezüstös csillogása miatt, vagy szine miatt fehér C.-nak. A muszkovit név kereskedésbeli neve után «verre de Muscovie» készült, mivelhogy a Szibériában termő nagy lemezekből már réges régóta készítenek ablaktáblákat különösen a hajók céljaira, mely táblák fentebbi néven vagy magyarul mint moszkvai üveg, másképen orosz üveg kerülnek kereskedésbe. Mária-üvegnek is szokták nevezni, de tévesen, mert az igazi Mária-üveg tulajdonképen gipsz (l. o.). Igen ritkán találni kristályokban, rendesen csak lemezekben s pikkelyekben, mint a gránit, a gnájsz és a csillámpala lényeges elegyrészét. Kristályai, melyek néha feltünően nagy méretüek, rendesen hatszögü táblák, melyeket régebben rombos rendszerbelieknek tartottak, de ma már pontosabb vizsgálatok alapján tudjuk, hogy egyhajlásu rendszerbeliek. Páratlan vékonyságu, tökéletesen átlátszó lemezekké hasitható. Többnyire szintelen, fehéres, sárgás, szürkés, zöldes, vereses fehér. K. 2-3; fjs. 2,76-3,1. Hazánkban legszebb és legnagyobb lemezekben találni Pozsony mellett a virágvölgyi és farkasvölgyi gránitban. A legnagyobbakat régen Szibériából (az Uralból) hozták, újabb időben pedig Kelet-Indiából, Észak-Amerikából és Braziliából hozzák; némelyik tábla félméter szélességü, sőt még szélesebb. Lámpahengereket, lámpaernyőket, szemvédőket, kályhaajtókat, kristálymintákat, porzót stb. készítenek belőle. Gyakoriak a muszkovit pszeudomorfózisok. Fontosabb szinonimái és változatai: Phengit, régebbi általános neve a muszkovitnak, de újabban a kovasavban feltünően gazdag változatokra használják. Fuchsit, smaragdzöld, krómtartalmu muszkovit, Tirol: Zillerthal (Schwarzenstein) a termőhelye. Damourit, sárgás fehér, pikkelyesen leveles tömött C., mely optikai tekintetben némileg eltér a muszkovittól. Sericit (l. o.). L. még Lepidolit , Paragonit, Zinnwaldit, Margarit.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT