Cserebogarak,
Cserebogarak, e kifejezés alatt a lemezescsapu (Lamellicornia) több nemét foglalják össze. Ilyenek a Melolontha Fabr., Rhizotragus Latr. és Polyphylla Harris nemek és fajai. A Melolontha fajait l. Cserebogár alatt. A Rhizotragus fajait hazánkban általában Szentgyörgybogaraknak nevezik, melyek közül az egyik, a tulajdonképeni Szentgyörgybogár (Rhiz. solstitialis l.) félakkora mint a cserebogár, világosbarna szinü, hossza 15-17,5 mm. Röpülési ideje május végétől julius elejéig tart. Pajorja és bábja a cserebogáréhoz hasonlít, de csak félakkora s az utóbbit némely vidéken szántáskukacnak is nevezik. Életmódja azonos a cserebogáréval. Ehhez hasonlítanak a Rh. assimilis Hbst. és Rh. estinus Ol. fajok is, amelyek hazánkban szintén közönségesek. A Polyphylla egyetlen faja a fullo L., melynek magyar neve csapó- v. kalló cserebogár; testhossza 34, szélessége 18 mm.; szárnyfödője fényesbarnásan v. feketén tarkázott; fején két fehéres vonal huzódik végig; torkát hamvas szinü, apró szőrök nőtték be s ezek egy középsávot s több nagyobb foltot képeznek; szárnyfedőin foltosan álló fehér pikkelyszőrök emelkednek, hasa hamvas szinü. Május végén és juniusban röpül. Lárvája a cserebogár pajorjához hasonlít, de annál sokkal nagyibb, 8 cm. hosszu és 1 cm. vastag. Kiválóan a homokos talaju vidékeken tenyészik, igen sok van p. Pestmegyében. A kifejlett bogár a fák és cserjék leveleit rágja, mig pajorjai a takarmánynövények s az akácfa-csemeték gyökereiben tesznek károkat.
