Csengics-
Csengics-család. Régi vitéz nemzetség Hercegovinában, melynek egyes tagjai nagy szerepet játszottak ezen tartomány történetében. Hőstetteiket a délszlávok századok óta dalolják népies époszokban. A család hagyományai szerint a Csengicsek II. Mehmed szultánnal jöttek Boszniába 1463. az e tartomány ellen vezetett hódító hadjárat alkalmával. E fejedelem kiséretében ugyanis három kis-ázsiai csengirli születésü testvér volt, kik II. Mehmed visszatérése után a hercegovinai Zagorjében maradtak s három várat építettek. A legidősebb fivér Usztukolinában, a középső Borijában, a legifjabb Ratajiban telepedett le, honnan később az egész Zagorjéban elszéledtek. A C.-k azzal dicsekszenek, hogy ők térítették a mohammedán hitre az összes boszniai és hercegovinai családokat. A régibb népénekekben leginkább a nemes Zagorjéból való Csengicsekről történik említés, mig az ujabbak csak a Gackó mezei C.-kről szólnak. A régi C.-k között leghiresebb Alibég, ki Hercegovinának szandzsákbégje volt, s ki honfitársaival 1643. Zárát ostromolta. A népénekek nagy hősnek mondják. Vele együtt említtetik a két testvér Ahmed pasa és Oszmán bég, kik vitézül verekedtek Ozija alatt (Odzsakov, Oroszországban), de mind a ketten foglyul estek. Ahmed pasa rabságban halt meg, mig Oszmán bég kikeresztelkedett, s orosz tábornok lett. A keresztségben Péter nevet kapott. A család hagyományai szerint Péter dinnyékben küldött leveleket s ajándékokat ottani rokonainak. Ezen leveleket a rataji C.-ek, kik Ahmed pasa ivadékai, állítólag a legutóbbi időkig őrizték. Ez az Ahmed pasa, mielőtt az említett hadjáratra indult volna, várat épített Ratajiban, mely építmény még ma is jó állapotban látható. Az összes Csengicsek közül legnagyobb hirnévre tett szert a gackói Szmajl (Iszmail) aga. Vára a Gackóhoz tartozó Lipnik faluban volt. 1812. Szerbiába ment nehány kisérőjével, hol az oroszok és törökök viaskodtak egymással. Loznica alatt elfogott egy orosz tábornokot s azt a szerdár ekrem Derendeli Ali pasának ajándékozta, mely hőstettéért gackói muszellimnek lett kinevezve. Mikor a gradacsaci Huszejn kapitány Boszniában föllázadt az oszmanlik ellen, Szmajl aga, valamint a sztolaci Ali aga és Redzsebpasics Basaga egymás közt szövetséget kötöttek, sikerült magukat megvédeni a bosnyák támadások ellen. A sarajevói döntő ütközetben az oszmánlik csak ezen szövetségesek segítségével birták leverni a lázadókat; Szmajl aga ezért megkapta a gackói és drobnjaci hűbéruraságot. Sokat harcolt a montenegróiak ellen, s a grahovói ütközetben a Montenegróban uralkodó Petrovics-család hét tagját kaszabolta le. Szmajl aga orozva gyilkoltatott meg Drobnjaciban 1836. Hőstetteiről számos ének szól. A nagy horvát költő, Mazsuranics Iván volt bánnak Csengics aga cimü, több nyelvre lefordított áposza is ezen hőst dicsőíti. Szmail aga hét fiut hagyott hátra, kik közül legnevezetesebbek Muhammed bég (megh. 1879.) és Dervis pasa, kit a nép általánosan csak Dedaga néven nevezett. Dedaga már 17 éves korában kitünt vitézsége által, és élete hosszu sorozata a montenegróiak ellen kivívott győzelmeknek. Nem volt tanult ember, hanem kitünő hadvezérnek mondják, s állítólag jobban féltek tőle s hercegovinai embereitől a montenegróiak, mint a török seregtől. Megmérgezték 1875. Mosztárban, s Konjica városában temették el. Dedaga volt az utolsó hercegovinai hős. Dedagának három fia maradt, u. m. Ali pasa (megh. 1886.), Oszmán bég, ki ez idő szerint Konstantinápolyban és Haszán bég, ki Sarajevóban él. A C.-családnak számos ága él még a következő nevek alatt: Ratajac, Jazsics, Tresnja, Hotovac és Zulfikárpasics, és pedig leginkább Zagorjéban. Megjegyzendő, hogy a fenti adatokat Dedaga (Csengics Dervis pasa) veje, a Redzsebpasicsok közül való Basagics Ibrahim bég, ki ez időszerint a sarajevói országos vakuf-bizottság felügyelője, szolgáltatta cikkirónak.
