Csekonics,
Csekonics, 1. József, tábornok, szül. Kőszegen 1757 febr. 22., megh. 1824 ápr. 26. A gimnáziumba szülőhelyén és Bécsben a Löwenburg-féle konviktusba járt, azután a katonai pályára lépett. A lovak iránt kiváló előszeretettel viseltetett s azokkal különösen a gr. Hunyady-féle ürményi ménestelepen foglalkozott s utóbb a pótléklovak állományához rendeltetvén, ott foyltatta tanulmányait. Ennek egyik eredménye lett, hogy a hazai lótenyésztés előmozdítása céljából egy ménestelep felállítását tervezte, mely tervét II. József császár elfogadván, a mezőhegyesi uradalmat bocsátotta rendelkezésre és C.-ot nevezte ki oda lótartalékparancsnokká. 1787-ben őrnagy, 1789. alezredes, 1790. ezredes lett; 1798. a hadsereg vágómarhával való ellátását ő reá bizták s ezt öt évig kezelte, minek sikereért a Szt. István-rendet kapta és 1806. tábornokká léptették elő. Fia C. János tábornok kapta meg a grófi cimet. Munkája: Praktische Grundsätze die Pferdezucht betreffend. (Pest 1817). V. ö. Szinnyei, Magyar irók. II.
2. C. Endre gróf, főrendiházi tag, szül. Ivánkán 1846 szept. 13., C. József tábornok unokája. Mint zsombolyai nagybirtokos és Torontálmegye virilistája, szerepelni szokott e megye gazdasági és politikai életében. Nagy áldozatkészséget tanusított a szegedi árviz idején a károsultakkal szemben. Élén áll a nagykikinda-nagybecskereki vasuti vállalatnak s elnöke a magyarországi vöröskereszt-egyletnek.
