Csatáry
Csatáry Lajos, orvostudor, szül. Nagyváradon 1832. A szabadságharc a bécsi fiatal orvosnövendéket a tudomány mellől a harcmezőre szólítá. A fiatal orvos Bem hadseregében századosságig emelkedett; a szászkai ütközetben megsebesült. A világosi fegyverletétel után egész századával együtt török földre menekült s a török hadseregbe lépett mint őrnagy (kolazi). 1852. amnesztiát kapott s hazatérve, befejezte orvosi tanulmányait s 1855. Nagyváradon telepedett meg; nemsokára törv. orvossá s megyei főorvossá lett. Budapestre költözve, 1868. az orsz. közegészségi tanácsba neveztetett ki rendes tagnak, melynek azóta állandóan jegyzője. 1870-től a m. kir. államvasutak főorvosa. 1872-től fogva egyet. magántanár, 1878. nemességet nyert számos más kitüntetései mellé. Munkái közül felemlítendők: Törvényszéki orvostan (Nagyvárad 1858); Orvosi rendőrség (Pest 1863); Orvosi kalauz (Bpest 1872); A törvényszéki orvosi tudomány kézikönyve (Bpest 1873).
