Csanád.
Csanád. 1. C., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. solti alsó j.-ban, (1891) 2023 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Magyar-C., nagyközség Csanád vm. központi j.-ban, (1891) 3088 oláh, szerb és magyar lakossal. A község Csanádtól, Szt. István rokonától nyerte nevét, ki Ohtum fölötti győzelmeiért kapta várát, amely várispánság székhelye volt. Szt. István itt püspökséget s felsőbb tanintézetet állított (első püspöke Gellért volt). C.-ban koronáztatott 1041 márc. 22. Aba Sámu királylyá; ugyanez 1043. az itt tanácskozó urak közül 50-et puszta gyanuból kivégeztetett, 1046. Péter király másodszori uralkodása alatt az itt tartott országgyülés küldött követséget I. Endréért Oroszországba. 1514. Dózsa György parasztvezér C.-ot elpusztította s püspökét, Csáky Miklóst karóba huzatta. Az ilyen nevü vármegyét, mely a passzarovici békében (1718) került vissza a töröktől, Mária Terézia bekebelezte az országba. - 3. Német-C., nagyközség Torontál vm. nagy-szentmiklósi j.-ban, (1891) 1842 német lakossal, takarékpénztárral, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. - 4. Szász-C. (Scholten, Csinadie), kisközség Alsó-Fehér várm. balázsfalvi j.-ban, (1891) 1859 oláh és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 5. Szerb-C., nagyközség Torontál vm. nagy-szentmiklósi j.-ban, (1891) 963 házzal és 5588 lakossal, köztük 112 magyar, 1713 német, 2191 oláh és 1562 szerb; van népbankja és takarékpénztára. Határa 8312 ha.
