Capri,
Capri, sziget Olaszország Ny-i partja mellett, szemben a Campanella-fokkal, a Nápolyi-öböl D-i végében. Kerülete 15 km., lakóinak száma 4539, Nápoly olasz tartományhoz tartozik. C. sziklás sziget; legnagyobb magasságát a Solaroban (585 m.) éri el; partjai is meredekek csak két helyen köthetnek ki rajta a bárkák. Ami termőföld van rajta, megművelik: szőllőt olajfát és déli gyümölcsöket terem. Halakon kivül továbbá a lakosok nagy számmal fognak (40-70,000) fürjeket hálókban. 140 m. magasságban fekszik C. városa, szép hotelekkel; 268 m. magasságban pedig Anacapri; az utóbbihoz 536 lépcső, ujabban pedig kényelmes, egyes pontjaiban gyönyörü kilátást nyujtó út vezet. Ókori romok vannak: a K-i fokon, a 10 Capon a Tiberius császár házának, a Villa Jovisnek romjai, amelyeket C. lakói Palazzo v. Villa di Timberionak hivnak; e mellett van az il Salto-szikla, ahonnan Tiberius a halálra itélteket a tengerbe dobatta; továbbá a Mitraskultusznak, Mitramoniának, a 12 palotának, a Camerelle-nek és egy amfiteátrumnak romjai. Számos látogatót vonz magához C. kék grottája, a Grotta Azzurra; ez 54 m. hosszu, 30 méter széles és legfölebb 13 m. magas barlang; bejárata alig 1 m. magas; ezért is csak akkor juthatni bele ha a tenger teljesen csöndes; szépségét azon varázshatásu kék szin teszi, amely belsején elömlik s amelynél fogva 12 m. mély vizében minden tárgy ezüstszinünek látszik. C: t, az ókoriak Capree-jét , Augustus császár a nápolyiaktól Ischia átengedése által szerezte meg; már ő is itt lakott rövid ideig; Tiberius császár pedig élete utolsó 10 évét töltötte itt és 12 villát építtetett és e szigetet tette kegyetlensége szinhelyévé. A középkorban több izben cserélt urat. 1286. Jakab sziciliai király elfoglalta az Anjouktól. 1808-ban Lamarque francia vezér az angolokat, akik azt 1806 óta elfoglalva tartották, elűzte és Nápolyhoz csatolta. L. Mangorsi: Ricerche topografice, archeologiche e historiche sull' isola di C., Nápoly 1834 és Gregorovius: Die Insel C., Lipcse 1880. Oppenheim P. Die Insel der Sirenen, mit geolog. Karte (Berlln 1890). U. az, Beitrag zur Geologie der Insel C. (Zeitschrift der geolog. Gesellschaft, 1889), Schoener Rikárd C. (Bécs 1892.)
