Capo d'Istria,
Capo d'Istria, az ugyanily nevű kerületi kapitányságnak (794 km2-nyi területtel, 74,755 lak.) főhelye Isztriában a Valle Stagnon nevü öbölbe kinyuló sziklás félszigeten, amelyet a szárazhoz kőtöltés csatol, félkör alakban termékeny vidéktől környékezve, (1890) 10,706 lak., bőrcserzéssel, hajóépítéssel, művirágkészítéssel és jelentékeny tengeri sófőzéssel. Piaca a velencei S. Marco-térre emlékeztet. Jelentékeny épületei a székesegyház, amelynek homlokzata részint a XV. sz.-ban gót, részben a XVI. sz.-ban lombard stilusban épült, értékes templomi szerekkel, a többi közt régi művészi elefántcsont szekrényekkel; továbbá a városháza, a prétori palota, az I. Ferenc császártól épített fegyház, magasan fekvő Belvedere-jével. C. helyén, a hagyomány szerint, Palladia nevü kolchiszi gyarmat állott. A rómaiak idejében Aegina volt a neve. A hunok lerombolták; ezután fölépítőjéről Justinopolisnak és későbben Kaprisznak hivták. Az aquilejai patriárka uralma alatt Caput Istrie nevet nyert. Hogy az isztriai határgrófok uralma alól meneküljön, a velenceiek oltalma alá helyezkedett. De 1353. ezek ellen is föllázadt; amiért a velenceiek teljesen lerombolták és uralmukat állandóvá tették. 1797., illetőleg 1814. osztrák uralom alá került.
