Cadorna,

Teljes szövegű keresés

Cadorna, 1. Károly gróf, ol. államférfiu, szül. Pallanzá-ban 1809 december 8., megh. 1891 december 2-án. Jogi tanulmányait Torinóban elvégezvén 1830-ban Casaléban ügyvédi irodát nyitott. 1848-ban a szárd képviselőházban a demokrata alkotmányos monárkiát védelmezte a köztársasági törekvésekkel szemben s még ugyanazon évben a Gioberti-kabinetban a közoktatásügyi tárcát vette át. 1849-ben Károly Albertet az osztrák háboruba követte s a novarai ütközet után a fegyverszünet megkötésére vonatkozó tárgyalásokban részt vett. A minisztériumból visszalépve, mint Cavour hive, e miniszter reformjait védelmezte a képviselőházban, melynek 1857-58-ban elnöke volt. 1859. ujra közoktatásügyi miniszter lett, de tárcájától a villafrancai fegyverszünet után megvált s az államtanácsba lépett. Olaszország közigazgatási és törvénykezési egységének helyreállításában kiváló része volt. 1867. mint belügyminiszter a Menabrea-kabinetbe lépett s a romagnai zavargásokat elnyomta. 1869-75. Olaszország követe volt Londonban s visszatérése után az államtanács elnökévé lett.
2. C. Ráfáel, szül. Milánóban 1815. 1840. a szárd hadseregbe lépett s mint százados 1848. Milánóba küldetett hol az ideiglenes kormány őrnagygyá nevezte ki; 1849. rövid ideig a hadügyminisztériumban mint titkár működött. A háboru bevégzése után Algériába szabadságolták s ekkor St. Arnaud táborkarában a kabilok ellen harcolt. Résztvett a krimi hadjáratban is, hol több izben kitünt. 1860. mint tábornok Toszkána hadügyi szervezésén fáradozott, majd Sziciliában lett főparancsnok. 1866 szeptemberében a palermoi kerületben leverte a Bourbon-párt felkelését. 1870 szept. 11. az olasz csapatokkal a pápai államba nyomult, szept 16-án bevette Civita-Vecchiát s 20. rövid tüzérségi harc után magát Rómát is, melyet az ugyn. leonini negyed kivételével megszállott. A pápai állam formaszerü bekebelezéséig Róma kormányzója maradt. 1877. nyugalomba vonult.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT