Buzogány-gyakorlatok,
Buzogány-gyakorlatok, a szabad gyakorlatoknak igen fontos ágazatát teszik a tornázásban. A gyakorlatokhoz használt eszköz a buzogány, egy 55-65 cm. hosszu, mintegy 6-8 cm. átmérőjü kemény fahenger, mely a kéz felvételére szolgáló vége felé kupalakban levékonyodik s a fogás biztosítása végett alul gombban végződik. E buzogányokat először az angol keletindiai hadseregben szolgált tisztek használták Európában s az ő révükön terjedtek ezen igazán festői szépségű tornászati gyakorlatok. A buzogánygyakorlatok legcélszerübben csoportosan mint kézi szerrel való szabad gyakorlatok műveltetnek, mert ily módon a gyakorlatok minden egyes részlete a közös parancsszóhoz képest pontosabban hajtható végre, mintha az egyes magában végzi azokat. A buzogánygyakorlatok a test előtt, oldalt s a test mögött futó köröknek alkotásából, csuklóforgatásból vágásból és kirohanásokból állanak, azonban ezen gyakorlatoknak kombinációi folytán a buzogánygyakorlatok száma végtelenné válik.
