Buzád
Buzád-nemzetség alapítói Hadolt vagy Haholt orlamündi német gróf ivadékai Hadolt Buzád bán és Arnold. Ősüket 1162. Meissenből hivta be IV. István a krónika szerint, valószinübb azonban, hogy a krónika összetévesztette Vak Béla fiát III. Istvánnal. A nemzetség tulajdonképeni megalapítója Buzád pozsonyi főispán és bán. Négy fiu atyja volt már, midőn aszkéta hajlamait követve, a domonkos-rendiek közé lépett s 1241. Pesten az oltár előtt várta be a tatárokat, akik lemészárolták. Őt már Bánffy Buzád név alatt említi a történelem, fiai (ifjabb Buzád mester, Csák bán s tárnokmester, zalai és nyitrai főispán, Lancret és Trisztán) azonban a Szabari- Csányi- és Hahóthy-családokat alapították, ellenben az alsólendvai Bánffy-család alapítója az ifjabb Haholt-ágból származott; ezen Haholt, Buzád bán unokatestvére, 1237-39. Vasvármegyei főispán volt, fia István (1267-94) pedig tótországi bán és borsodvmegyei főispán. Ennek az Istvánnak a fia Miklós, az alsólendvai (zalamegyei) várnak építője, csak a XIV. század elején vette föl, mint bán fia, a Bánffy nevet s ő alapította az alsólendvai Bánffy-csaIádot. 1347. már ő maga is Tót és Horvátország bánja s jóval előbb (1324-től) Zala vmegye főispánja volt. A B. nemzetség harmadik ágát I. Buzád fia Arnold (megh. 1234 előtt) alapította, kinek 3 fia volt: Ponith (1230-72), bán és zalai főispán, II. Arnold (1224-39) zalai főispán és Keled (1234); Ponith ága kihalt fiában, Jakab (megh. 1309 előtt) étekfogó mesterben, ifj. Arnold és Keled ágazata a XIV . század közepe táján enyészett el. V. ö. Wertner: Magyar nemzetségek, I., 147-172, 324. II. 422.
