Butler
Butler (ejtsd: böttler), 1. Benjámin Franklin, az Északamerikai Egyes. Államok tábornoka, szül. Deerfieldben (New-Hampshire) 1818 november 5., előbb hit-, később jogtudományi tanulmányokat tett, 1841 óta Massachusettsben gyakorló ügyvéd volt és több izben a törvényhozó testület tagjává választatott. A függetlenségi harc kitörésekor az Unió hadseregébe lépett és 1862. májusban Farragut tengernagygyal egyetemben a new-orleansi expedicióban vett részt és miután New-Orleans városát hódolatra birták, kormányzóul neveztetett ki. Különös szigorral és erélylyel járt el az Unió elleneivel szemben, amiért a rabszolgatulajdonosok haragját vonta magára. 1864. Kelet-Virginia monroe-i erődjének parancsnokává lett, mely állásban Grant-ot Richmond elleni hadi vállalataiban segítette. A Fort Fisher (Wilmington mellett) elleni expedició kedvezőtlen kimenetele miatt 1865 januáriusában a parancsnokság alól felmentették. A déli tartományok legyőzése után a legszigorubb rendszabályok alkalmazását sürgette azok ellen, kik az elszakadásnak hívei voltak. A kongresszusban mint a képviselőház tagja Johnson elnök leghevesebb ellenei közé tartozott, mig 1872-ben Grantnak ujból való megválasztását az Egyesült Államok elnökévé pártolta. 1877. mozgalmat indított meg a papirpénz megtartása mellett («Greenbackler») de eredménytelenül s épp oly eredménytelenül kisértette meg több izben az elnöki méltóságot megnyerni. V. ö. Bland Life of general B. (Boston 1879).
2. B Erzsébet, ang. festőnő, l. Thompson Butler.
3. B. Sámuel, angol szatirikus, szül. Worcesterben 1612 febr. 3., megh. Londonban 1680. Hudibras (London 1663-78, Hogarth rajzaival) c. költeményében a vallási szektákat és politikai pártokat, különösen a puritánokat igyekezett nevetségessé tenni. E költemény igazi nemzeti mű, s nemcsak mint furcsa éposz tipikus, hanem értékes mint kor- és kultur-rajz is, II. Károly annyira kedvelte hogy irójának 300 font sterlinget fizettetett. Hanem dacára a bőkezű pártfogásnak s dacára a gazdag Herbert-özvegygyeI kötött házasságának B. végre nyomorba jutott s ugy is halt) meg. 1720. a Westminster-apátságban emléket állítottak neki. További művei még: Genuine romains in verse and prose (London 1759); The elephant in the Moon; Characters. Összes műveit Poetical works cím alatt Bell adta ki Oxfordban 1855, 3 kötetben.
4. B. Walter, Wallenstein egyik gyilkosa. Irországból a Butlerek családjából származott. Mint közkatona lépett a császári hadseregbe; később Wallenstein alatt szolgált és ezredesi rangra emelkedett 1631. Frankfurtnál a svédek fogságába esett, melyből nyolc hónap mulva magát kiváltotta. Kénytelenségből követte (1634 febr.) Wallensteint Pilsenből Égerbe, de már ekkor Taaffe gyóntató atyja által feltétlen hűségéről blztosította Piccolomini császári tábornokot. Égerben pedig Gordon, Leslie, Deveroux és másokkal megegyezve, végrehajtotta Wallenstein meggyilkolását (1634 febr. 25.). A császár jutalmul grófi rangra emelte, tábornokká nevezte ki és kitüntetésekkel halmozta el. B. még azután vitézül küzdött Nördlingennél (1634 szept. 7.), de Schorndorfnál (Bajorországban) még ugyanazon év dec. 25. meghalt. V. ö. Carve: Itinerarium cum historia facti Butleri sat. (1640-1646.)
5. B. Jakab, ormondi herceg, l. Ormond.
