Bolygó-ideg
Bolygó-ideg (n. vagus s. pneumogastricus), az agyidegek között a 10. pár. Magva (nucleus vagi) a nyultvelő csüllőárki részében van; nyalábjai a kötélidomu test és olajka között hagyják el a nyultvelőt 10-15 finom pamattal, melyek tömött kerek ideggé egyesülnek és ez a torkolati likon megy ki a koponya-üregből, ahol rajta egy duc van (ganglion jugulare vagi). 11/2-2 cm.-nyire a likon tul 10-15 mm. hosszu és 4-5 mm. vastag csomóvá lesz (plexus nodosus vagi), melyből a felső gégeideg (n. laryngeus sup.) ered; azután az ideg a belső fejverőér és a torkolati vivőér között halad le, miközben a szivhez szálakat küld (rami cardiaci). A mellkasba értekor a jobboldalon a kulcscsont alatti verőeret, a baloldalon az aorta-ivet megkerülve az alsó gége-ideget (n. laryngeus inf.) küldi vissza a nyakra; a törzsöke pedig a megfelelő oldali tüdőcső (bronchus) mögött halad el, ágakat küldve a tüdőkapuba plexus bronchialis). Onnan tul a két ideg a bárzsingot kiséri (chordae oesophageae), rajta hálót képeznek (plexus oesophageus), s miután számos ág elbocsátása után jelentékenyen megvékonyodtak, a rekesz bárzsingi likján át a hasüregbe érkeznek, ahol végszálai a gyomor elülső és hátulsó felszinén fonatokba kifutnak (plexus gastrici). Működését illetőleg a B. a vegyes idegek közé tartozik; állatoknál a koponyaüregi részének izgatására mozgások jelentkeznek a szájpad, garat, nyelőcső és gége izmain (Volkmann); gátló rostok is vannak benne a sziv számára, de ezeket közlekedések utján kapja a Willisius-féle járulékos idegből. Érző rostjai a tápláló csatornához mennek a lágy szájpadtól egész a gyomor végeig, s ellátják a garatot, bárzsingot és gyomrot; azonkívül a sympathicushoz menő rostjai a hasüreg végereihez is eljutnak. A lélekző készülék is belőle kapja az idegeit.
