Bodrog
Bodrog a Tisza jobboldali mellékfolyója, mely a Tapoly, Ondava, Laborc, Ung és Latorca (l. ezeket egyenként) egy esülésébőI támad s Tokajnál a Tiszába ömlík. E folyók vizkörnyéke Bereg, Ung, Zemplén és Sáros vmegyékre terjed ki s 5007 km2-re tehető. A B. hossza (az Ondava és Tapoly forrásaitól számítva) 281 km., forrásai és torkolata közti egyenes távolság 123 km. Elsőben a Tapoly és Ondava egyesül Parnónál, alább (Szürnyegnél) az Undava az Unggal egyesült Laborcot veszi fel, kevéssel lejebb Imrénél a Latorca egyesül velük s csak innen (Zemplén közelében) veszi fel az egyesült folyó a B. nevet. Az egyesült B. innen számos, részben már átvágott kanyarulattal DNy-i irányban a Tiszának tart, melybe, miután Végardónál a Ronyvát fölvette. Tokajnál torkollik: az egyesült folyó hossza tehát csak 115 km., völgyének egyenes hossza 55 km. Esése Zempléntől torkolatáig csak 3,55 m. E csekély esésnél s különösen balpartjának alacsony voltánál fogva kiöntései gyakoriak s főleg a Bodrogközt (l. o.) sujtják. Ezeket meggátlandók, a viz gyorsabb lefolyása céljából 1863-87-ig 13 átmetszést eszközöltek, miáltal a meder hossza 47,7 km.-el rövidült. A B. szabályozására 1846. a Bodrogközi tiszai szabályozási társulat (S.-A.-Ujhely) és a Felső-Bodrog vizszabalyozási társulat (Tőke-Terebes alakult: amannak kötelékébe 58, ezébe 39 község tartozik.
