Becsky
Becsky (tasnád-szántói). A gr. Csákyakkal közös eredetü régi magyar család, mely elágazott Szabolcs, Szatmár, Szilágy és Ugocsa megyékben. A két család származása felől eltérők a vélemények; régebben a gr. Csákyakat a névhasonlóság után a Csák nemzetség ivadékainak vélték, a Becskyeket pedig - s utóbb a Csákyakat is - az Ákus nemzetségből származtatták, egy eddigelé közzé nem tett oklevél szerint azonban az Ákus nemzetséggel csak női ágon voltak összeköttetésben s tulajdonkép az Adorján-nemzetségből származnak. A család első ismert őse Piliskei László 1366 körül élt. Fia Sidowi István 1396-ban megszerzé Bihar vmegyében a keresszegi és adorjáni várat. lstvánnak négy fia volt: Csáky Miklós (megh. 1426) erdélyi vajda; Péter (megh. 1400 előtt); Csáky György, a székelyek ispánja és szatmár-, Ugocsa- és krasznamegyei főispán, a gr. Csáky-család egyenes őse, és Sidowi István, kinek két fia maradt: István és Bekcs. (L. Bekcs.) 1426-ban már egyik sem volt életben. Bekcs v. Bechk fiai Szántói László, Dienes és Péter a XV. század közepe táján éltek s ő róla nevezték ivadékait Becskyeknek. Az említett Péter 1465-ben Komlód-Ujfalut kapta adományba. A XVI. sz. közepén élt B. Sebestyén, kitől a család egyenes ágon származik. 1622-ben B. Tamás Szatmárm. követe az országgyülésen. B. György 1693-ban szatmármegyei alispán; hasonnevü fia elébb szatmári főszolgabiró, 1738-ban pedig alispán; ő építtette Peleskén a családi sirboltot. B. László 1738. főszolgabiró, 1754-ben másod, 1765-76-ban pedig első alispán Szatmármegyében, hol a szolgabiróságot a család más tagjai is viselték; mint B. György (1754-65), a hasonnevü alispán fia, aztán B. Ferenc (1765-71), B. Antal (1790-96, 1808), B. Ignác (1796), B. József (1841). (Turul 1891, 36. l. Nagy L. Magyarorsz. Csal. I. 265. Pótk. 115.)
