Balla.
Balla. 1. Gergely, nagykőrösi biró, krónikairó, szül. 1710. Nagy-Kőrösön, Apja a város védelme körül a rácok ellen csaknem halálra vagdaltatott. B. iskolai tanulmányai végeztével a hazai törvények tanulmányozására adta magát s mint patvarista előbb Pozsonyban, később Bécsben szerzett gyakorlati ismereteket. Már ekkor kezdé gyüjteni 2000-nél több kötetre menő könyvtárát. 1735. visszatérvén szülővárosába, előbb mint jegyzője, utóbb mint birája vezette ügyeit. Nagy-Kőrösi Krónika c; munkáját 1856. jegyzetekkel és oklevéltárral ellátva Szabó Károly és Szilágyi Sándor adták ki (Kecskemét).
2. B. József. váci kanonok, szül. Vácon 1817 márc. 29., megh. u. o. 1871 jul. 23. középiskoláit bölcseleti s hittudományi tanulmányait szülőföldén végezte. 1840 ápr. 20. áldozópappá szenteltetett: négy évig káplánkodott; 1844. lett püspöki iktató s irattárnok Vácon; 1849. szentszéki jegyző; 1853. püspöki titkár; 1854. szentszéki ülnök, oldalkanonok, a püspöki házassági itélőszék tanácsosa, zsinati vizsgáló, a püspöki iroda igazgatója, 1859. váci székesegyházi kanonok; 1864. címzetes apát és pesti főesperes. V. ö. Szinnyey, Magyar Irók.
3. B. Károly, iró, szül. N.-Kőrösön 1792 ápr. 2. megh. Pesten 1873 máj. 16. 1814-től fogva Pestmegyénél hivataloskodott, melynek 1818. várkapitányává lett s az maradt 1846-ig, amikor birtokára vonult. A 20-as és 30-as évek szépirodalmi zsebkönyveibe (Aurora, Hébe, Uránia. Aspasia stb.) számos verset írt s Hősregéket adott ki a magyar ősidőkből (1826), olykor egy-egy ismeretterjesztő cikket is közölt a szaklapokban. Humoros csipkedései miatt általános kedveltségben részesült Zsebtükör c. verses munkája (1825). 1836-37. a Kémtő c. gazdasági, ipar- és keresk. lapot szerkesztette. Azután mező- és közgazdasági tanulmányokra s különösen meteorologiára adta magát és ilyen tárgyu cikkeket írt a lapokba egészen 1868-ig. A hold vonzására alapított időtani elméletéhez roppant szorgalommal gyüjtötte az időjárási jegyzéseket, foglalkozott időjóslással is, meteorologiai müvét azonban az akadémia, melynek 1839 óta levelező tagja volt, ismételt átdolgozás után sem adta ki.
4. B. Károly, szinész, szül. Sályon 1803., megh. 1881. Papi hivatalra készült, de nemsokára szinésznek állott be. Eleinte komikus, később hősszerelmes szerepeket játszott. 1828. társaságot alapított, melylyel 1829-től 1832-ig Pesten időzött. Társulata a kezdő Fáncsyn és Lendvayn kivül kevés igazi tehetséggel rendelkezett, szinpadja, melyet a beleznai kerti palotában állított fel, kezdetleges. összetákolt alkotmány volt. Lelépvén a szinpadról, Debrecenben megalapította s hosszu ideig szerkesztette a Debreczen-Nagyváradi Értesítőt. - Felesége B. Károlyné, szül. Molnár Karolina. 1828-tól fogva 15 évig mint szinésznő, férje társaságában működött Pesten és a vidéken. Szinműveket fordított németből magyarra.
5. B. Mihály hirlapiró és műfordító, szül. Veszprémben 1862 máj. 12., jelenleg a Budapesti Hirlap segédszerkesztője. Önállóan megjelent munkái: Berlichingeni Gottfried (Goethe után ford. 1885), A kastélyban, beszély, Sturm Tiv. után 1886, mindkettő az Olcsó könyvtárban. Fordítása mindenütt hű s némely helyen az eredeti hatását gyakorolja.
