Balfour
Balfour (ejtsd: balfor), 1. Arthur János, angol államférfiu, született 1848. Az etoni kollegium és a cambridge-i egyetem elvégzése után a politikai pályára lépett. 1874-ben Hertfordot, 1885 óta Manchester egyik kerületét képviselte az alsó házban. A konzervativ párt zászlaját követte s Salisbury miniszterelnök második miniszteriumában 1886 jul. óta skót államtitkár volt. 1887 márc. Hicks-Beach utódja lett az ir államtitkárságban, mely minőségben az alkotmány felfüggesztése és szigoru intézkedések által iparkodott az ir válságot orvosolni. Az 1892. választások alkalmával (jul. 14.) a konzervativ párt bukása dacára Birminghamban heves beszédet mondott Gladstone ellen. Ő maga csekély többséggel (5147:4749 ellenében) választatott képviselőnek. A Salisbury miniszterium fennállásának végső pillanatában ő és Chamberlain intézték Gladstone ellen a legutolsó támadást. 1892 aug. 12. az alsó ház mindazonáltal a Salisbury-miniszteriumnak bizalmatlanságot szavazott, s így B. is lemondani kényszerült. Ezóta kiméletlen harcot folytat Gladstone miniszteriuma, nevezetesen az általa számtalanszor kárhoztatott Home Rule politika ellen. 1892 nov. havában Edinburghban mondott beszédében különösen a Matthews elnöklete alatt működő bizottság ellen kelt ki, melynek feladata az elűzött ir bérlők ügyében igazságot szolgáltatni. 1893. febr. 14. mint a konzervatívek főszónoka támadta meg a Gladstone által beny újtott Home-rule-t, mint elfogadhatatlan javaslatot.
2. B. Ferenc M., zoologus, született Whittinghamban, Skóciában 1851 nov. 10., megh. Svájcban 1882 jul. 19., az Aiguille Blanche de Peuteret hegy megmászása közben ért szerencsétlenség következtében. Cambridgeben az állattant tanulta s itt 1875-ben magántanár, 1882-ben pedig rendes tanár lett. Vizsgálataival különösen az állatfejlődéstani ismereteket gazdagította. Kisebb dolgozatai mellett megirta a Treatise on comparative embryologie c. nagy munkáját 2 kötetben, amely Vetter fordításában németül is megjelent Handbuch der vergleichenden Embryologie címen Jenában 1880-82.
3. B. John Hutton, irországi. botanikus, szül. Edinburghban 1808 szept. 15., megh. u. o. mint a botanika tanára 1884 febr. 11. Nevezetesebb művei: Manuel of Botany (Glasgow 1849, az utolsó kiad. 1862), Outlines of Botany (Edinb. 1854, 2 kiad. 1862), The plants of the Bible (u. o. 1857), The botanist companion (u. o. 1860), The element of botany (u. o. 1869), Sadlerral pedig: Flora of Edinburgh (u. o. 1863).
