Baldachin
Baldachin (franc.: baldaquin), gazdagon díszített mennyezet, királyi trónusok, szószékek, ágyak stb. felett; ez esetben vagy oszlopokon nyugszik, vagy a falhoz van erősítve.
1. ábra. Baldachin-diszités a roueni székesegyházban.
B.-nak hivják azt a négy rúdon hordott, legtöbbször vízszintes ernyőt is, melyet nagyobb ünnepélyek alkalmával fejedelmi személyek fölé tartanak; amikor a B. nehéz selyem-, brokát- vagy bársonyszövetből készül. Nálunk most majdnem kizárólag a kat. egyház használja körmenetek alkalmával s akkor a szentséget vivő pap megy alatta. Szó és szokás a keletről származik, ahol az uralkodók és más előkelő személyiségek részint méltóságuk jeléül, részint a napsugarak elleni védekezés céljából ritkán mennek ki B. nélkül, mely esetben azt gyakran az alattvalók főbbjei viszik. - Az emlékszerü építészet is igen gyakran alkalmazza a B.-t, a csúcsíves és a korai renaisance-stil (különösen a francia) szobrok fölött oszlopokon (templomok és termek belsejében), tornyokon, külső támasztó pillérek koronázására stb. (L. 1. számu ábrát, mely a roueni székesegyház támasztó-ívének díszítése.) - Az ágy B.-ja vagy az ágy mennyezete eleinte a szoba mennyezetéhez volt kötéllel erősítve (l. 2. sz. ábrát). A XVI. századtól kezdve lejebb száll s az ágy sarkainál álló oszlopok tartják. Még később a fa egészen eltünik a reá rakott szövetek és hímzések redői között.
2. ábra. Ágy-baldachin.
Az empire-stilus egészen száműzte a B.-t, s ez csak napjainkban kezd ujra tért hódítani.
