Balatontavi gőzhajózás
Balatontavi gőzhajózás megteremtése érdekében a negyvenes évek elején már mozgalom indult meg az érdekelt Zala, Somogy és Veszprém vmegyék közönsége körében s a terv megvalósítsát Széchenyi István gróf vette pártfogásába, 1846. Balatoni gőzhajózás c. röpiratával, melyben első sorban az érdekelt vmegyék közönségét, de egyben az «összes drága földieket» is buzdítá az alakulandó részvénytársaság 150 pengőforintos részvényeinek megvételére. A Balaton gőzhajózási társaság még abban az évben létrejött a magyar helytartótanácstól 55 évre, azaz 1901-ig kapván engedélyt személy- és áruszállításra már 1847. a «Kisfaludy» nevü gőzhajót, melynek 40 lóerejü gépe Londonban, teste s felszerelése az óbudai hajógyárban készült, üzembe helyezték. Ez a társaság 1887-ig állott fenn, ekkor azonban önmagától összeomlott, sem pénze, sem hitele nem lévén a megrokkant gőzhajó helyreállítására. Ekkor Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter karolta fel a balatoni gőzhajózás ügyét s a társaság alakítására szövetkezett Eszterházy Mihály gróf, Nádasdy Ferenc gróf, Szarvasi. Sándor és társaik kezdeményezését hathatósan támogatván, már 1888. megalakult a «Balatontavi gőzhajózási részvénytársaság», 1889. évi jan. 1-től számítandó 50 évre, 400 drb. 200 forintos részvény (80,000 frt alaptőke) kibocsátásával. Az alaptőke időközben
már kétszeresére. emeltetett. A vállalatot, a vele kapcsolatos fontos közgazdasági érdekek helyes méltánylásával úgy az érdekelt vármegyék, mint maga a kormány is évenként tetemes összeggel segélyezik. A gőzhajójáratok Siófok és Balatonfüred (Almádi, Kenese) között egy, a kor igényének megfelelő kerekes gőzössel, mely teljesen Ujpesten készült, 1889. kezdették meg. Ezen idő szerint (1893) a társaságnak a már említett kerekes gőzösön kivül még 3 (2 nagyobb és 1 kis) csavargőzöse van, összesen 645 indik. lóerővel és 226 tonna befoglalási képességgel s a hajózásra alkalmas évszakban, egyelőre május 1-től október 30-ig egyfelől Siófok-Bfüred-Almádi-Kenese, másfelől Boglár-Révfülöp-Badacsony és Keszthely között, a vasuti közlekedéssel kapcsolatosan rendes járatokat tart fenn; azonkivül hetenként többször a Balaton két végső pontja, Kenese és Keszthely között kirándulási járatokat rendez. A gőzhajózásnak ujjáteremtése, kiterjesztése a Balaton vidéke kulturális fejlődésének egyik leghathatósabb tényezője.
