Balatonmelléki dombvidék,
Balatonmelléki dombvidék, a Balatontól D-re és K-re elterülő, Vas, Zala, Somogy, Tolna, Veszprém és Fehér megyék nagy részét elfoglaló dombvidék, melynek kiterjedése ÉD-i irányban 75 km., KNy-i irányban 40 és 90 km. közt váltakozik, területe mintegy 8500 km2; közepes magassága 180-230 m. Egyes hegyhátai 280 m.-ig emelkednek. A dombsorok iránya nagyon különböző, a Balaton nyugati oldalán a Lendva és Zala völgyei közt leginkább ÉD-i, déli oldalán pedig tulnyomóan NyK-i. E dombvidéket a Zala, Valicka, Koppány és Sió öntözi, déli és keleti szélén (kivált a Kapos és Sárviz mellékein) mocsaras lapályok terülnek el, miért is szükségessé vált a folyómedrek csatornázása (sárviz-kaposi v. Zichy-csatorna, és Sió-csatorna a Balaton mocsarainak lecsapolására). A B. főbb csoportjai a rábamelléki, zalaközi, berény-bökönyei és fonyódi dombok. Geologiailag e vidék főleg harmadkori neogén rétegekből áll melyeket homok, kavics, tályog és mészkő alkotnak. Az alluviális lerakodások aránylag csekélyek.
