Balancier
Balancier (franc., ejtsd: balanszié) nagy emeltyü, mely vizszintes tengely körül himbálódik. Az erő felvételére szolgál, úgy hogy azt egyik végével felveszi, a másiknál pedig a kellő fokozásban kisebbítve vagy nagyobbítva átadja. Ha kivételesen arra szolgál. hogy valamely gépen váltakozó irányban mozgó tömeget a másik ágára akasztott hasonló sulyu tömeggel ellensulyozzon, akkor neve ellensulyozó B. A gőzgépeken eleinte a B. segélyével alakították át a dugattyu váltakozó irányu egyenes mozgását, a főtengely forgatását előidézi; forgó mozgássá. Ilyen gőzgépeket még ma is találunk különösen bányákban a bányavizek szivatytyúzására. Budapesten a városi vizvezeték szolgálatában is több ily gép dolgozik, melyek közül az elsőt Müller Otto H. mérnök terve után a prágai gépgyár készítette, a későbbieket Láng L. és Röck István-féle hazai gépgyárak állították elő. Ezen gépeket az olyanokkal szemben, melyeken az erőt a dugattyuruddal kapcsolatban álló hajtórud adja át a forgattyúnak, balabcier-gőzgépeknek nevezik. Ilyenek voltak a Newcomen által készített első gőzgép é:s a Watt által tökéletesített Watt-féle gépek.
Balancier gőzgép a budapesti vízművek Duna-jobbparti telepén
A gőzgépek balancier-jai gyaknan igen nagy méretüek, amiért is újabban hengerelt lemezekből I alakura készítik; mert a régebben használt öntöttvas nem nyujt elég biztonságot a törés ellen. A gőzgépek B.-jainak egyik ágába többnyire a Wall-féle egyenközény közvetítésével kapaszkodik a dugattyurud, másik ága pedig hajtórúddal forgatja a tengelyt. A B. alkalmazásának célja bányaszivattyúkon az; hogy a szivatytyu hosszu rudazatának súlyát a másik végén felhalmozott teherrel ellensúlyozza; mert különben az egész rudazat sulya az alsó darabokra nehezednék s azt meghajlítaná és eltörné. A mellékelt kép a budapest jobbparti 1-ső szivattyutelep B. gőzgépének rajzát mutatja, Weín János vizvezetéki igazgató Budapest fővárosi vizművek cimü munkájából. A gépnek két hengere van mely a javított Woolf-rendszerben működik együtt; a kisebb hengerbe ömlik a kazán friss gőze, honnan munkáját elvégezve a gőzzel fűtött gőzgyüjtőn keresztül a nagyobb hengerbe ömlik s ott tovább dolgozik. Innen azután a nagy henger mellett rajzolt sürítőbe megy, hol a viz lehüti, egy úgynevezett melegvizszivattyu pedig kinyomja a csatornába. A gép kis hengerének vezérműve Croliss-rendszerü, a nagyé pedig egy tolattyus. A szivattyuk a gőzgép alatt, boltozott helyen vannak elhelyezve, az egyiknek dugattyuja a gőzhenger dugattyujának hosszabbított rúdjához van erősítve, a másiké pedig a balancierbe kapaszkodik.
