Bakchylidés,
Bakchylidés, görög lirikus, a keoszi Simonidés rokona és földije, Kr. o. az V. század eleje tájáról. Életéből annyit tudunk, hogy kezdetben nagybátyjával, Simonidéssel együtt Sziciliában, Hierón udvarán, később pedig a Peloponnézusban élt. Az alexandrinusok lirikus kánonjukban helyet adtak neki is, de a himnuszaiból, paián-énekeiböl, ditirambjaiból, tánc-, győzelmi és szerelmi dalaiból fönmaradt, dór nyelvjárásban írt töredékek (összegyüjtve Bergknél Poet. Lyr. Graeci III. köt. Lipcse 1882) arra vállanak, hogy költészetének nagy fogyatkozása volt az érzés hiánya. A dalnok cimü hosszabb töredékét lefordította Latkóczy Mihály az Egy. Phil Közl. X. (1886. évf.-ban a 994. lapon).
