Bajzáth,
Bajzáth, 1. György András (báró), szül. 1791 nov. 29., megh. 1869 ápr. 3. A család felemelője, jótékonyságáról nevezetes férfiu, ki Fehérmegyének hosszu ideig másod alispánja, közben 1830-ban országgyűlési követe volt. 1837-ben kir. tanácsossá s megyéjének kir. biztosává nevezték ki. Vallásos ügybuzgalmáért s áldozatkészségéért 1856-ban a szt. Gergely-rend kommendátorságát nyeri a pápától, a hazai közügy terén szerzett érdemeiért. pedig 1859 március 2-án bárói méltóságra emeltetett.
2. B. József (pészaki nemes), szül. 1720 február 6., megh. 1802 február 24. Korának s családjának egyik kitünősége. 1737-ben az egyházi pályára lépett s hét évet töltött a nagyszombati jezsuiták akadémiáján. 1743-ban felszenteltetvén, 1750-ben már pozsonyi kanonok, majd az 1751. évi országgyülésen káptalani követ, végre 1776-ban komáromi főesperes lett. 1772-ben megkínálták a zágrábi püspökséggel, majd az esztergomi érsekséggel, melyeket azonban el nem fogadott; az elsőt azért utasította el, mert a horvát nyelvet, nem érté, az utóbbira pedig magát érdemtelennek tartotta. 1777-ben val. b. t. tanácsossá és veszprémi püspökké nevezték ki. B. a magyar püspöki karnak kiváló dísze voít, s egész életét a közügynek s jótékonyságnak szentelé. Emlékét örök időre fentartják 400 ezer forintot felülhaladó alapítványai, melyeket az emberiség s a nevelés ügyének áldozott.
